A szem-kéz összehangolt működésének fejlesztése

  Ki kell alakítani a szem fixáló mozgását, majd a folyamatos sorkövetést. Képek olvasása mutatóujjal követéssel balról-jobbra elősegíti majdan az olvasás, számlálás irányának betartását.

-         Célbadobó játékok, papírtépések, ujj-játékok, vágások, apró összerakó játékok, legók.

-         Kövessen csak a szemével mozgó tárgyakat.

-         A bal és jobb oldal kialakítása saját testen, majd térben, végül síkban (ceruzás feladatok az irányok gyakorlására).

-         Síkbeli sorozatok rajzolása

 Vizuális fejlesztés a Varázsbetűvel

 A Varázsbetű Programcsalád feladatai a vizuális típusú problémákkal küzdő diszlexiás gyermekek fejlesztésére a legalkalmasabbak. A finom érzékelések, észlelések megfigyeltetése itt már az iskoláskorú gyermekek esetében a betűk, számok útján történik. Ékezetek, irányok, sorozatok gyakoroltathatók vele többek közt. Memóriajátékaival remekül lehet szórakozni, egyéni időcsúcsokat felállítani.

 Játékötlet

 Szem-kéz koordináció fejlesztése (dobó-, és halászjátékok)

1.     Várostrom: üres konzervdobozokból, gyümölcsleves dobozokból várat építünk, majd labdagurítással vagy babzsákkal megcélozva ledöntjük. Számláljuk a találatokat.

2.     Célzó dobás: dobd meg a sorban pl. az almaleves, őszileves üdítős dobozt!

3.     Labdaütögetős, pattogtatós játékok (földre, falra).

4.     Falapocskákból vagy félbe vágott parafa dugókból a búcsús halászathoz hasonló játékot készítünk. Egy ügyes apuka a gyermekkel együtt barkácsolva U alakú szöget verjen bele az egyik oldalába, akár halacska alakúra is formázhatják, festhetik. Az aljára pontszámokat is lehet írni. Egy farúdra madzagot erősítünk, és a végére kampót teszünk. A „halacskákat” egy lavór vízbe tesszük, és kezdődhet a horgászás. A számok ellenében jutalmakat is fel lehet ajánlani.

 Kellemes időtöltést!

A csúnya írás, és a helyesírás nehézségei

A tanulási képességek hiányában szenvedő gyerekek számára a betűk helyes leírása általában nehezebb, mint az olvasás. Egy súlyos diszlexiás-diszgráfiás gyermek számára az írás-helyesírási zavarok leküzdése sokkal nehezebb feladat, mint az olvasás elsajátítása. 

Az íráshoz szükséges képességek

Az óvodáskorban fejlődik a gyermekek finommozgása, rajzoló, színező, írómozdulata, kialakul a helyes ceruzafogás. Fontos óvodai feladat a látási, hallási figyelem, differenciálás, emlékezet, sorrendiség fejlesztése, a mozgásügyesítés, a saját testen, térben, síkban, a papírlapon való tájékozódás kialakítása.

 Az első osztályba lépő gyermeknek, a felsorolt képességek birtokában tökéletesen kell írnia a betűelemeket, betűket, betűkapcsolásokat. Ha viszont valamelyik képesség még nem alakult ki, hiányzik, akkor ez a feladat nehézséget fog jelenteni a gyermeknek.

Ha már kialakult az olvasás és a helyesírás zavara, akkor az erre irányuló terápiának is ki kell egészülnie a vizuális, akusztikus és motoros képességek fejlesztésével.

Optikai gyakorlatok

Megfigyelési gyakorlatok: tárgyak megfigyelése és elmondása emlékezetből, képek leutánzása, megtekintése majd emlékezetből való elmondása, hibás formák, színek felismerése. Betűkkel való játék lehet, hogy a gyermek bekarikázza (nyomozza) az általunk meghatározott betűt, majd a végén megszámlálja, mennyit talált egy adott szövegben.

A szemgyakorlatok: mozgó tárgyak szemmel követése, zseblámpa játék (kövesd a szemeddel a fényt!).

Akusztikai gyakorlatok

Különféle tárgyak, hangszerek hangjának megfigyeltetése. Ezt követően játékosan bekötött szemmel hallgatózás, majd megnevezés vagy rámutatás, hogy mit hallottak. A környező világunk hangjaival történő hallásjátékok (hangkazettákról), emberek, állatok, járművek, a természet hangjainak felismerése.

Megkülönböztetési, sorozatmemória gyakorlatok: több tárgy, hangszer hangját szólaltatjuk meg egymás után, majd ha mind elhangzott, akkor kell a gyermeknek megneveznie (megmutatnia) őket az elhangzás sorrendjében.

Motorikus gyakorlatok

Ezekben a feladatokban a testmozgás kap szerepet. A legfontosabbak az írás, olvasás gyengeségében szenvedőknél a folyamatosan egy bizonyos irányba haladó gyakorlatok, balra, jobbra, felfelé, lefelé. A ritmika, a tánc, mozgási játékok, utánzó gyakorlatok színesíthetik a motorikus gyakorlatokat.

A diszgráfiás gyermekek írása

Az íráshoz szükséges készségek hiányában a gyermek gondokkal küzd. Nem tudja lemásolni a kívánt formát (betűelem, betű), ellenkező irányba, fordítva írja, nem tudja a vonalakat keresztezni. Képtelen a szabályos forma követésére, nem találja a megfelelő vonalközt (nem veszi észre, hogy az egyik vonal vastagabb). Nem tudja megjegyezni a betű formáját, kapcsolódását, a betűk sorrendjét felcseréli.

 Memóriaprobléma esetén diktálás után képtelen felidézni a betűket, illetve a betűk szavakban lévő sorrendjét, betűkihagyással vagy betoldással ír. A hallási és látási észlelés problémái miatt rosszul kapcsolja a betűket (fönt vagy lent kötés, o-a  ó-á), ékezeteket nem érzékel, nem használja az időtartam szabályait, rövid-hosszú magánhangzók (pont vagy vessző), mássalhangzók (kettőzés).

 Magasabb évfolyamon a tanuló írása annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondják rá a „macskakaparás” jelzőt.

Az íráskészség fejlesztése

A diszgráfiás gyermekek írását nem lehet csak másolással korrigálni. Fontos a diktálás, melynek sokáig nagyon egyszerű szinten kell mozognia: betűk, szótagok és rövid szavak tollbamondásával, a betűformák, kapcsolások alapos megfigyeltetésével, emlékezetbe vésésével. Később hasznosak a képekről történő szó ill. mondatfogalmazások, mondatbefejezések.

A helyesírási készség fejlesztése

A helyesírási hibák vonatkozásában a magánhangzók és mássalhangzók időtartama, a szavak egybe- és különírása, zöngés-zöngétlen párok (p-b  t-d  ty-gy  k-g  sz-z  s-zs  f-v) leírása terén a legmakacsabbak a tévesztések. Ezek az akusztikus figyelem, differenciáló képesség és emlékezet, az alaktagolás, ritmus (hangokat, szótaghatárokat nem hallja) hibáira utaló jelek. Fontos a képességfejlesztés!

Gyakori hibák a toldalékok helytelen alkalmazása, elhagyása is. Nagyfokú figyelmet kell szentelnünk a mondatok helyesírásának, hiszen a diszgráfiás gyerekek figyelmen kívül hagyják a mondatkezdő nagybetűket, és a mondatvégi írásjeleket. Rendszerint tévesztenek a  „Másképp halljuk, másképp írjuk” típusú feladatokban, valamint a ’j’ kétféle jelölésénél, utóbbinál nagy szükség van az emlékező-tehetségre.

A fogalmazási készséget rontja a rossz szövegemlékezet. A beszédkészség, a szókincs fejlesztésével párhuzamosan mindig le is kell írattatnunk a gyűjtött szavakat (azonos mondatrészek, szófajok gyűjtése képekről, kérdések segítségével, rokonértelmű szavak, ellentétek gyűjtése, főfogalom alá rendelések, csoportosítások). Mondatokat, szöveget alkottatunk eseményképekről.

A Varázsbetű fejleszti a helyesírást

 A programcsalád segíti a helyesírási nehézségekkel küzdő gyermekeket. A szótagolást, a mondatok szavakra tagolását, a helyes ékezethasználatot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A betűk elmélyítésétől a szóalkotásokig, összeolvasásig, az olvasás tempójának fejlesztéséig sokféle lehetőség áll a gyermekek számára. A szókincs bővítésére, a vizuális észlelés, differenciálás, memória fejlesztésére számtalan feladattípus található a programban. Mindig új, mindig más a feladat, színesek, látványosak a képei. Éberen tartja a figyelmet jutalmazó rendszere.

 Az időtartamok, a helyesírás alkalmazásának gyakorlására a Varázsbetű többféle lehetőséget kínál a gyermekeknek. Elgondolkodhatnak, játszadozhatnak a helyesírással pl. a Hibajavítás, Dyslex és az Ékezetek című feladatokban. A helyes válaszokat megjutalmazza a program, így ösztönzi a gyerekeket az önellenőrzésre, a hibák kijavítására.

Játékötlet

Pozitúrák utánzása

Aranyos kis dalos utánzójátékokat ajánlanék.

 A dalocska szövege: „Áronnak volt hét fia, hét fia, hét fia volt Áronnak. Soha mást nem tettek, csak mindig így tettek…”és itt a vezető mutat egy figurát, amit a többieknek utánozniuk kell. Ez lehet fél lábon ugrálás, keresztbe tett lábbal ugrálás, guggolgatás, szamárfül mutogatás, fej, kéz, lábrázás, stb.

Egy másik talán ismert dalocska: „Előre a jobb kezed, utána hátra, előre a jobb kezed, utána rázzad, utána ugi-bugi, utána forgás, tapsolj egyet pajtás!” És ezt is lehet folytatni a másik kéz, majd a láb, fül, és akár bármely páros testrész felsorlásával, kiváló a jobb és baloldal gyakorlására.

Amit az én kis tanítványaim nagyon szeretnek: „Billegesd az ujjad, billegesd az ujjad, billegesd az ujjad, és már megyünk is tovább! Másikat is hozzá… Karodat is hozzá… Másikat is hozzá… Lábadat is hozzá… Másikat is hozzá… Fejedet is hozzá… és már nem megyünk tovább.”

 Nagyokat kacagnak egymás mozdulatain, de főként rajtam, ahogy együtt mozgok velük.

Jó mókázást, mozgásgyakorlatokat kívánok!

Iskola-előkészítés játékosan

A nagycsoportos óvodai foglalkozások felkészítik a gyermekeket az iskolára. Akinek nem elég a csoportos tevékenység, aki több odafigyelést, egyéni bánásmódot igényel, hogy kellőképpen fejlődni tudjon, annak ajánlott különfoglalkozásokon is részt venni, illetve otthon is érdemes odafigyelni a játékára. 

 Téri tájékozódás fejlesztése

Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt, fölött, között, mögött, mellett, előtt viszonyfogalmakkal. Ezeket ismerniük kell a saját testükön, a térben elhelyezett a tárgyak esetében, és síkban a feladatlapokon is.

Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva
 

A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék és alkalmazzák.
 

Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Játsszunk a testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történő megmutatásával, majd fordítsuk meg a játékot, mi mutassunk rá, és a gyermek nevezze meg először saját testén, majd más testén is a részeket.
 

Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt, fölött, mögött, között és a mellett irányokat gyakoroljuk. Pl. Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!
Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé, bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, és mindkét kezeddel fogod!
 

Amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb-bal kezük, addig a jobb kezüket megjelölhetjük egy kis szalaggal, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.

Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal

Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.
 

Először saját testükön kell a jobb-bal irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felőli oldalra! Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szemben vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia.
 

A következő lépés, mikor már egy kisautó, vagy egy baba lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót? Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s gyakoroljuk a nyelvtanilag helyes kifejezéseket.
 

Téri irányok felismerése a síkban
 

Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b-d, p-b betűket, a 6-9 számokat meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal.
Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé (pontosan a ház teteje fölé) egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felőli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé, baloldalra egy felhőt! Ennek a rajzolásnak természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!

A balról-jobbra való haladási irány kialakítása
 

Amikor olvasunk, amikor írunk, akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, ló helyett ól.
Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk a gyermekeknek, hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje, közepe, vége.
 

“Sorolvasással”: Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig (ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra) mondja el, miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad, mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.

Sorkirakással: Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka, stb. a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen kirakni, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után? Nézd még mindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keresd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Apró figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)

Képkirakás, képolvasás
Ugyanazokat a játékokat végigjátszhatjuk kis képecskékkel is, mint amiket a tárgyakkal, a lényeg a balról jobbra történő képek egymás utáni megnevezése.
Ha több sorba rakjuk a képeket, ügyeljünk, hogy mindig visszatérjen a kéz a sor elejére, baloldalra. Nehogy a sor végén visszaforduljon a gyermek, és visszafelé olvasson.

Számlálással: Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején. Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket: Gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)

”Fessük együtt a kerítést!”: Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem, folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma, és egy másik szín. Miután kirakta, olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között, stb.

Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka-háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!

Iránygyakorlatok a Varázsbetűvel

Mint már említettem, az olvasás, számolás helyes irányának kialakításhoz a gyermeknek fontos tudnia, hogy a lapon hol van a fönt, lent, bal, jobb irány. Sajnos a diszlexiás problémákkal küszködő gyerekek az iskoláskor kezdetére még nem tudják készségszinten alkalmazni ezeket. A Varázsbetű Térképész, Szólánc, Hol van? Merre mutat? című feladatai segítenek játékosan elsajátítani, elmélyíteni a síkbeli irányokat. Nagy segítséget nyújt az iránytévesztéssel küszködő diszlexiás gyermeknek önsegítő módon fejlődni, a jutalmazással kitartásra, észrevétlen tanulásra ösztönöz.

A programcsalád Bábel tagja segíti a helyesírási nehézségekkel küzdő gyermekeket. A szótagolást, a mondatok szavakra tagolását, a helyes ékezethasználatot mind-mind lehet vele gyakorolni.

 A fejlesztő foglalkozásokat is ki lehet egészíteni a program nyújtotta változatos szóanyag segítségével. Ha épp a magánhangzók időtartamát gyakoroljuk a foglalkozásokon, akkor a  szóbeli, tapssal kísért titkos nyelven eljátszott bevezető után megoldhatunk ékezetpótló feladatokat papíron is, de a számítógépes programmal is. Ez utóbbi előnye a szinte végtelen variáció, és a gép ellenőrző funkciója. Ha hibásan tette a szóra a gyermek az ékezetet, nem lép tovább, javítása kötelező, nem lehet átsiklani a következő szóra, csak a helyes megoldást követően. A munkafüzetben vagy a papíron, amit maga töltöget a gyermek, gond nélkül továbblép a hibás feladaton, észre sem veszi, hogy hibázott. Ha a javítást nem közösen végzik a fejlesztővel, akkor abból a gyermek szinte semmit sem tanul. A Varázsbetűvel többször próbálkozhat, illetve a képre kattintva elolvashatja a helyesen írt szót, amit aztán már ő is el tud látni a megfelelő ékezettel. A magánhangzók helyesírásának gyakorlására az Ékezetpótló játék az egyik legalkalmasabb eszköz.

Játékötlet

Kép-szóolvasás balról-jobbra, különböző irányokban, és szóvillám kicsit másképp

Az alábbi játékot ovisok képekkel, iskolások szavakkal játszhatják. Az én tanítványaim imádják.
A gyerekek elé teszünk egy papírlapon táblázatosan elrendezett képeket vagy szavakat. Először soronként balról jobbra haladva megnevezzük, elolvassuk az összes képet, szót. Ezután a gyermekek az ujjukat a bal felső sarokban lévő ablakhoz helyezik, és megnevezik az ott lévő képet vagy szót. Egymás után, sorban fognak olvasni, én mondom az olvasás irányát. Olvasd el az alatta lévőt, következő olvasó a jobbra, aztán az alatta, balra, fölötte lévőt, és így haladunk az általam bemondott irányoknak megfelelően össze-vissza a papírlapon, míg vissza nem terelem őket a legelső ábrához, szóhoz.
Iskolásoknál nagyszerű gyakorlási lehetőség betűdifferenciálásokra is, olyan szavakat írunk fel, amelyek könnyen téveszthető betűkből állnak.
A szóvillám egy versenyfeladat, pontgyűjtő játék. Óra végi levezető játéknak kiváló. A lapról mondok egy szót, amelyikük a leghamarabb rábök, és mondja, hogy: „Itt van!”, az kap korongot. A játék végén megszámoljuk, ki volt a legügyesebb szótaláló. Egy minta szókészletet elkészítettünk Önnek. A pdf formátumú játékot innen töltheti le: http://www.varazsbetu.hu/betudiffpdf.htm

A számolási zavar, diszkalkulia

A matematikai, számolási képességek zavara egy összetett tünetegyüttes. Sok-sok képesség gyengesége, hiánya idézi elő. Gyakran jár együtt az olvasás-írás területén mutatkozó zavarokkal. A súlyos diszkalkuliás tünetek köre kiegészülhet a beszéd- és nyelvfejlődés zavaraival is.

Az érzékelés-észlelés folyamatának sérülése

Az akusztikus érzékelés zavara okozhatja a 6-7, 7-4 számnevek összetévesztését, a zöngés-zöngétlen hangok, vagy a rövid-hosszú mássalhangzók megkülönböztetésének nehézségét.

A látási érzékelés zavara a 6-9 számjegyek keveredését, az olvasásában a p-b-d betűk helytelen felismerését idézheti elő.

A látási észlelés, a téri, síkbeli tájékozódás zavara miatt összetévesztheti a nagy írott E betűt és a 3-as számjegyet, az olvasásban gyenge tanuló a nyomtatott kisbetűket csereberélheti, ilyen a t-f betűk. Hibás lehet a számok és műveletek elhelyezése a négyzethálós füzetben.

A mozgásfejlődés zavarai 

Egyaránt megfigyelhető részképesség-gyenge gyerekeknél a nagymozgások ügyetlensége, valamint a finommozgás alacsonyabb szintje. Ebből adódóan a számjegyírás és a betűírás is rendezetlen, csúnya.

A mozgás-beszéd összehangolt működésének fejletlensége miatt a megszámlálás és a szótagolás nehezített.

A jobb és baloldal összekeveredik. Hosszú ideig nem tisztázott, hogy jobb vagy balkezes-e a gyermek, gyakran váltogatja a kezét a ceruzafogásnál.

A figyelem, emlékezet, gondolkodás gyengeségei

A diszkalkuliás, diszlexiás gyerekek figyelme szétszórt, rövid ideig képes koncentrálni, figyelemmegosztása alacsony szintű, fáradékony.

Az emlékezeti funkciók hallási és látási szinten is fejlesztésre szorulnak. Az emlékezés sérülése miatt egy két-három mondatból álló mesére való visszaemlékezés is nehézséget okozhat, illetve a matematikában a szöveges feladatokban lévő adatok vagy egy képlet, megoldási menet megjegyzése sem lehetséges.

A rövid távú emlékezet hiányosságai miatt egy írásbeli műveletvégzéskor a maradék fejben tartása lehetetlen feladat a gyermek számára. (Az ujján mutathatja, vagy lejegyezheti korrekcióként)

Az utánmondó emlékezet sérülésekor a diszkalkuliás gyermek két számot sem képes visszamondani. Ha a sorozat, a rendezés képessége érintett, akkor a számsorok képzése (növekvő, csökkenő), akár egyesével számlálás is gondot okozhat, olvasásnál a betűsorrend megtartása, felidézése nehezített.

Az egyes számolási lépések megtartására például a tízes átlépéses összeadásnál lenne nagy szükség. A sorrendiség képessége a számegyenesen való tájékozódáshoz, a számszomszédok ismeretéhez elengedhetetlen. Olvasás-írásnál a hangok-betűk sorrendje is szigorúan meghatározott. Számok, betűk kihagyása, felcserélése, megfordításai fordulnak elő hibás működés esetén.

A gondolkodást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nehezített a fogalmak kialakulása, a szimbólumok felismerése, tartalmi azonosítása, az elvonatkoztatás folyamata. Nehézséget okoz a gyermek számára egy számjegy, egy matematikai jel, egy betű, illetve egy ékezeti jel azonosítása.

Az analízis-szintézis gondolkodási műveletének sérülésekor egy egyszerű, leírt összeadás elvégzése is nehéz, mert a számokat számjegyekre kell bontani, műveleti jeleket kell megállapítani, majd szintézissel a műveleti irányt, számolási technikát kijelölni.

Olvasásánál ugyanakkor problémát okoz a szótagokra, hangokra bontás, illetve ezek összeillesztése.

Az analógiás gondolkodás minden tanítási-tanulási folyamathoz nélkülözhetetlen. Nélküle nincs szabályalkotás, matematikai és nyelvtani egyaránt.