Kommunikációs problémák

A beszédre való figyelés készségének fejlesztését a családban kell elkezdeni! A szülők, nagyszülők, testvérek sokat tehetnek a kisgyermek fejlődése érdekében. Ha a háttérben a beszédészlelés, beszédmegértés fejletlensége áll, az a nyelvi képességek kialakulását is hátráltatja.

 Beszédészlelés

A beszédészlelés az a készség, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni. Ezen készség eredménye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását, és egyre több új szó felismerésére legyen képes. Ennek segítségével lesz képes megtanulni a gyermek olvasni és írni. Ha zavart ez a képessége, akkor diszlexia alakulhat ki, mely olvasási, írási, helyesírási nehézségeket egyaránt tükröz.

Óvodások beszédészlelésének fejlesztése

Szóismétlések: értelmes, gyakran használt szavak, majd a kisgyermek számára értelmetlen hangcsoportok utánmondatása először fennhangon, majd súgás után is.

Szógyűjtések: A rövid szavaktól a hosszúkig lehet szavakat gyűjteni, segíthet egy képeskönyv, színes ábra a témát illetően. Később egy-egy címet adunk, pl. óvodával, családdal, játékkal, főzéssel kapcsolatos szavak. Azonos főfogalom alá tartozó szavakat gyűjtetünk, pl. gyümölcsök, virágok, bútorok, járművek, stb.

Hangfelismerési, hangkeresési játékok: szavakban ismerje fel a kígyóhangot (sz), motorhangot (r), vonathangot (s), cica hangot (c), stb. Később azt is el tudja dönteni, hogy a szó elején, végén vagy közepén van-e az adott hang, illetve, hogy hányadik a szóban.

Hangidőtartamok: a magánhangzók rövid-hosszú időtartamának érzékeltetése, pl. Húzzál egy hosszú vonalat a papírra, ha hosszú hangot hallasz, és egy rövidet, vagy tegyél egy pontot, ha rövid hangot!

Beszédmegértés

A beszédmegértés az elhangzó (mások által kiejtett) szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének, tartalmának megértése. Ez mindig a gyermek életkori szintjének megfelelő legyen.

Kisgyermekek beszédmegértésének fejlesztése

Kommunikációs helyzetek: spontán beszélgetések. Mindig szánjunk rá időt, hogy meghallgassuk gyermekünket, ha közlésigénye van, de ne ostromoljuk direkt kérdésekkel! Esetleg kezdjünk el mesélni neki saját aznapi élményeinkről, és várjuk ki, míg ő is elkezd mesélni. Fontosak a közös tevékenységek közbeni ún. háttérbeszélgetések. Vonjuk be a házimunkába, játsszunk vele, rajzoljunk együtt, barkácsoljunk, és közben sokat-sokat beszélgessünk! A felnőtt kezdeményezzen, de sose beszéltesse a gyereket direkt erőltetve, nehogy lelki problémákat okozzon. Beszéljünk lassan, tagoltan!

A felnőtt meséje: lehet képeskönyvből vagy spontán mesélni. Beszélgessünk vele, ha közbekérdez, magyarázzunk neki szívesen! Óvatosan visszakérdezgethetünk a mese történetére, a válaszaiból megítélhetjük, hogy valóban képes-e követni és feldolgozni az elhangzottakat.

Szókincs: a gyermek számára ismeretlen szavak megmagyarázása nagyon fontos. Képeskönyvekben mindent figyeltessünk meg részletesen, az ábrákon lévő tárgyakat, személyeket, eseményeket részletesen beszéljük meg. Legyen életkorának és érdeklődésének megfelelő a könyvválasztás.

Rendszerezzük a gyermek fogalmait, gyűjtsük össze az azonos fogalomkörbe tartozó szavakat, gyümölcsök, állatok, játékok, szerszámok, színek, ruhadarabok nevei, stb.

Mese visszamondatás: kérjük meg, hogy mesélje el a hallott mesét. Kérdéseket tehetünk föl, arra válaszoljon, majd játszhatunk olyat is, hogy ő kérdezzen tőlünk.

Szókincsbővítés a Varázsbetűvel

A Varázsbetű programcsalád rengeteg szó és képanyagot tartalmaz. Ha valamelyik kép nevét nem ismeri a gyermek, vagy épp nem jut eszébe, a képre kattintva elolvashatja azt. Minden kép el van látva a szóképével is, így segíti a program a gyermeket az önálló használatban. Szó-kép egyeztető, főfogalom alá rendelő feladatai bővítik a gyermek szókincsét. A programban használt szavak szinte észrevétlenül épülnek be a későbbiekben a gyermek szóhasználatába is.

Érdekesség, hogy a Varázsbetű Programcsalád angol nyelvi kiegészítő csomagja segítségével angol nyelven is olvashatóak a képek nevei, így a magyar mellett az idegen nyelv szókincse is bővíthető.

Játékötlet

"A főnök azt mondta... "
csoportos játék a beszédmegértés és koncentráció fejlesztésére

Az irányító a kör közepére áll. Amennyiben utasításait úgy kezdi, hogy "A főnök azt mondta...", akkor mindenki köteles azokat végrehajtani. Ha csak magát az utasítást mondja, akkor tilos a végrehajtás. Az utasítások bármilyen közösen végezhető egyszerű cselekvésre vonatkozhatnak (pl. emeld fel a kezed, lépés indulj, állj stb.). Aki téveszt, az kiesik. A játék az utolsó résztvevő kieséséig tart-ügyes irányító mellett ez nem hosszú idő. Új irányítóval folytathatjuk a játékot.

A mindenkori irányító egyik trükkje lehet, hogy a saját cselekvése eltér az általa közölt instrukcióktól (mást csinál, mint amit mond), ismételtet egy cselekvést, majd hirtelen vált stb.

Kellemes játékot, nagy kacagásokat kívánok!

Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése iskolás korban

A gyermek iskolába kerülése nagy változást jelent mind a kisgyermek, mind a család életében. Ennek a változásnak a mértéke és a hatása azonban nagyon különböző lehet: az örömteli iskolába járástól és a sikeres tanulástól kezdve a kisebb-nagyobb csalódásokon, átmeneti vagy hosszan tartó sikertelenségeken át a komoly problémákig, az elkeseredésig, a kudarcélményekig.

A leggyakoribb problémák

Ha a gyermek anyanyelv-elsajátítása zavart szenved, az tanulási nehézségekhez vezet. Az olvasás-írás nem megfelelő szintje figyelhető meg. Gyakori eset, hogy a szülő túlzásba vitt gyakoroltatással igyekszik gyermekének segíteni, ez óriási energiákat emészt fel, de az eredmények csak ún. látszateredmények. A probléma okait kell feltárni, és a képességeket fejleszteni, amelyek aztán elősegítik a jobb teljesítményeket.

 Az olvasás elsajátításának, a tanulásnak az alapja az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény.

Az otthoni segítség fontossága

A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése szülői segítséggel oldható meg a legjobban. A család mindennapjaiban működik a legnagyobb és legbiztosabb hatásfokkal. Anya, apa, nagyszülők, testvérek sokat tehetnek a fejlesztés érdekében. Természetesen ez "játékos" fejlesztés kell, hogy legyen! Legyünk türelmesek a gyermekkel!

Természetesen nagyobb probléma esetén a gyermeket szakemberhez kell vinni, aki a számára megfelelő terápiát nyújtja.

A beszédészlelés fejlesztésének területei

Szóismétlés: kezdetben jól ismert szavak ismételtetése, majd ritkábban használatosak.

Hangsor-ismétlés: értelmetlen hangsorokat vagy a gyermek számára jelentéssel nem bíró, idegen szavakat mondjunk.

Szógyűjtések: a gyermekkel közösen gyűjtsünk rövid, egy szótagú és nagyon hosszú szavakat is. Gyűjthetünk olyan szavakat, amelyeknek valamilyen kapcsolatuk van egymással, iskolához, lakáshoz, szülők munkájához, tantárgyakhoz stb. köthetők.

Azonos főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése, gyümölcsök, virágok, járművek, rokonság stb.

Olyan szavak gyűjtése, amelyeknek az első hangja vagy az első szótagja azonos: sü-, te-, ka- stb. Felsősöknek nehezíthetjük, hogy előre meghatározott szófajú szavakat kereshetnek csak (igéket, főneveket).

Szólánc: többen játszhatják, az első mond egy szót, a következő megismétli, és hozzátesz egy újabbat, a következő már három szót mond: mese, mese-gyűrű, mese-gyűrű-ház...

Minden új szó az előző utolsó hangjával kezdődjön: bogár-rémes-síp-pici...

Hangtalálás, hangkeresés: hangok kihallása a szavakból. Hallod-e az adott hangot, és hol hallod a szóban?

Hangidőtartamok: magánhangzók és mássalhangzók röviden és hosszan ejtésének gyakorlása, érzékeltetése.

Zöngés-zöngétlen differenciálás: a gégére tett kézfejjel érzékeltessük a hangok zöngésségét, majd próbáljuk felismertetni vele.

Szótagolás: szavak szótagoltatása, majd legyünk kisrobotok, beszéljünk folyamatosan szótagolva.

Hangokból szóalkotás: hangonként ejtem ki a szót, mire gondoltam? Később a gyermek bontsa a szavakat hangokra.

A beszédmegértés fejlesztése

Kommunikációs helyzetek: spontán beszélgetés a gyermekkel különféle témákról. Olyan témát válasszunk, ami érdekli a gyermeket, az élményeivel kapcsolatos, pl. filmhez kötődő, olvasott könyv, az "élet dolgai" (vásárlás, főzés, hétvégi időtöltés, iskolai események).

Mindig szánjunk rá időt, hogy meghallgassuk gyermekünket, ha közlésigénye van, de ne ostromoljuk direkt kérdésekkel! Esetleg kezdjünk el mesélni neki saját aznapi élményeinkről, és várjuk ki, míg ő is elkezd mesélni. Fontosak a közös tevékenységek közbeni ún. háttérbeszélgetések. Vonjuk be a házimunkába, játsszunk vele, rajzoljunk együtt, barkácsoljunk, és közben sokat-sokat beszélgessünk! A felnőtt kezdeményezzen, de sose beszéltesse a gyereket direkt erőltetve, nehogy lelki problémákat okozzon. Beszéljünk lassan, tagoltan!

A jellegzetes arcmimika, és gesztusok sok mindent elárulnak a gyermekben lejátszódó folyamatokról, információt közölnek a bizonytalanságról, a kellemetlen érzésről, tanúskodnak az értési nehézségekről. Ha a gyermek nézi a felnőtt arcát, az jelezheti azt, hogy szüksége van az ajakmozgás közvetítette pluszinformációra, s jelezhet természetesen egy nyitottabb egyéniséget is. Az a gyermek, aki rendszeresen nem szívesen néz a beszélgető partnerre, az szorong, nehézsége van, befelé forduló személyiség. Meg kell próbálkozni a gyermek feloldásával.

Felolvasás után történő beszélgetés: a felnőtt olvasson fel könyvből, újságból, folyóiratból, a gyermek is lássa a képeket, rajzokat, ábrákat. A téma kapcsolódjon a gyermek hobbijához, sport, számítógép, repülők, divat stb. Lassú, tagolt olvasás legyen, ha a gyermek közbekérdez, beszélgessünk vele! Az olvasás végén beszélgessünk a hallottakról.

Szókincs: ha új, számára ismeretlen szóval találkozik a gyermek, azt mindig magyarázzuk el neki. Kérdezés nélkül is magyarázhatunk szavakat, amikről úgy gondoljuk, nem érti.

Szógyűjtésekkel bővíthetjük a gyermek fogalmait. Azonos fogalomkörbe tartozó szavak, ellentétek, rokonértelmű szavak, tantárgyakra jellemző szavak, ezek megmagyarázása, szavak meghatározása, körülírása.

Visszamondatás: mondjunk el egy történetet, majd kérjük meg a gyermeket, hogy mondja vissza. Ismételjük meg a kérést két nap elteltével, figyeljük meg mennyire emlékszik.

Értésellenőrzés: egy rövid történet elmesélését követően kérdéseket teszünk fel. Következtetéseket vonatunk le, összefüggéseket figyeltetünk meg. Egy magasabb fokozaton ő kérdezzen minket.

Szókincsbővítés a Varázsbetűvel

A Varázsbetű programcsalád a kudarcmentes olvasástanulást tűzte ki célul. Általa a gyerekek játékosan tanulnak meg olvasni, gyakorolják a helyes magyar nyelvhasználatot. Az értő olvasást szolgálja rengeteg
szó-kép egyeztető feladata. Az Anagramma és Bábel változatos feladatai bővítik a szókincset. Felső tagozatosoknak is ajánlott szókészletük.

Betűkből, szótagokból lehet kirakni értelmes szavakat, mondatokat párosíthatunk képekhez, igaz-hamis állítások segítik a jobb megértést, szavakat csoportosíthatunk jelentésük, kapcsolataik alapján, főfogalom alá rendelhetjük őket. A Körülíró és a Kakukktojás feladatok érdekesen és változatosan segítik a szókincs bővülését.

A program biztat, dicsér, jutalmaz, hogy az olvasás öröm legyen, és semmiképp sem gyötrelem.

Játékötlet

Mesebefejezés másképp

Elkezdjük mesélni valamelyik közismert klasszikus mesét a gyermeknek, pl. Hófehérke és a hét törpe. Elérünk egy bizonyos részéhez, majd felvetjük, hogy mi lett volna, ha...  Ha a gonosz mostoha nem is lett volna gonosz, vagy a hét törpe helyett mással találkozik Hófehérke, vagy épp nem harap bele a mérgezett almába..

A fantázia, képzelet erejét használva fejezze be a gyermek a mesét, vagy találjunk ki közösen történeteket. A szóbeli közlést követően készíthetünk rajzot is, esetleg színes papírokból kivágva a formákat ragasztgathatunk illusztrációt a meséhez.

Kellemes időtöltést!

A felnőttkori agysérülések következményei

 "Minden közlési próbálkozás csak mások jóakaratával sikerülhet"

                                                                                           (Max Fisch)

A beszéd sajnos akkor is károsodhat, amikor már jól elsajátítottuk. Egy hirtelen baleset, idegrendszert károsító betegség, és az addig jól használt nyelv teljesen elveszhet. Az agy sérülése következtében az egyén és a külvilág közötti kommunikáció nehézkessé vagy lehetetlenné válhat.

A dysarthria 

A dysarthria a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavara. Okai között szerepelnek az agyi sérülések, fejlődési-, genetikai rendellenességek, szülési károsodások, érrendszeri gyulladásos megbetegedések, daganatok, anyagcserezavarok. A károsodás a beszédhangok kiejtési mechanizmusát nehezíti. Az artikuláció zavart, elmosódott, a beszéd rosszul érthető, részben orrhangú, csaknem érthetetlen lehet.

A logopédiai vizsgálat a légzés, a hangadás, az artikuláció zavarainak feltárásával indul, az arc és a nyak reflextevékenységét is meg kell nézni, előfordulhatnak izombénulások.

A terápia nem csak a sérült beszédmotorikára, hanem a kommunikációs zavarra is ki kell, hogy terjedjen, sőt a szókincs bővítése is fontos feladat.

Az afázia 

Az agy meghatározott területeinek sérülése következtében (agyvérzés, agyi infarktus) az egyén, aki a korábban elsajátított nyelvet helyesen használta a társadalmi érintkezésben, afáziás lesz. A nyelvi képesség zavara megmutatkozhat a beszéd kifejező oldalának vagy megértő oldalának, illetőleg egyszerre mindkettőnek hiányában vagy zavart működésében. Tehát a beszéd és a beszéd megértése egyaránt sérülhet.

 A nyelvi zavarok kezelési módjában hasonlatosság van a megkésett beszédfejlődés, valamint a diszlexia-diszgráfia terápiájához. Az ott eredményesen használt módszerek az afázia kezelésében is hasznosíthatók. Ha a logopédus egységében és részletességében alaposan ismeri az emberi beszéd, az olvasás-írás, a nyelv fejlődésének állomásait, és az ahhoz szükséges képességeket, akkor tudja igazán eredményesen kezelni az afáziás beteget. Ez mindenképpen egy átfogó ismeretet kell, hogy feltételezzen, amely segítségével a legmegfelelőbb módszert tudja alkalmazni a sérülésnek megfelelően, és mindenképpen a legkreatívabban.

A beszédterápia alapelvei 

A terapeutának mindig együtt kell működnie a beszédhibással, a hozzátartozóival, és ki kell alakítani egyfajta együttműködést, kapcsolatot a beszédhibás és a hozzátartozója között is. Később a környezetét is bővíteni kell (rokonok, barátok, utca). A felvilágosító munka, a család tanítása, pszichés támogatása éppoly fontos, mint maga a beszédterápia. Ha a beszédkészségét elveszített felnőtt nem tudja magát kifejezni, feszíti belülről a kommunikációs gát, a tehetetlenség, és ez sajnos türelmetlenséget, agressziót is eredményezhet. Előfordulhat a teljes közöny is a környezetével szemben. Meg kell találnunk azt a módot, amely segítségével meg tudják érteni egymást.

A betegek krízise

A nyelv- és beszédzavar különböző hatásokkal lehet a kommunikációs, a szociális és az érzelmi területekre egyaránt. Az afáziában és dysarthriában szenvedők egész élete megváltozik. Ezek az állapotok olyan krízishelyzetek, melyek váratlan követelményeket, új alkalmazkodást és döntéseket kívánnak meg. Az egész addigi életvitel megváltozik, egy "új" élet kezdődik.

 A teljes beszédrehabilitáció csak a legritkább esetben lehetséges. A legfontosabb teendő a helyzet pszichés leküzdése. A beszéd fejlesztése része a rehabilitációnak, de emellett rengeteg a teendő. Megváltozik a család életformája, az esetleges bénulások mozgássérüléssel is járnak (a kerekes-székes életforma kialakítása). A munkahely elveszítésével anyagi veszteség, a kiszolgáltatott helyzet miatt önértékelési válság egyaránt bekövetkezhet.

A terápiás helyzet

Amikor az érintett személyt segíteni akarjuk, akkor a kommunikációs korlátozottságra, az esetleges érzelmi válságra, a megváltozott szociális helyzetre együttvéve kell gondolnunk az egyéni sajátosságok figyelembe vételével együtt. A beszédterapeutának a helyzetet komplexen kell látnia, és mindennek még saját személyiségével is összhangban kell lennie. A módszerek megválasztása mindezen szempontokra ki kell, hogy térjen.

 A kölcsönös tisztelet, a nyitottság is fontos szempontok. A terapeutának el kell kísérnie a beteget a megújult, önálló élete útján. A terápia során kölcsönösen hatással vannak egymásra.

 A szakszerű, céltudatos, megtervezett munkának mind a kifejező beszéd, mind a megértés javítására ki kell terjednie. Artikulációs ügyesítés, szó-kép egyeztetések, fogalmak jelentése, olvasás-írás felidézése, esetleg újratanítása, kommunikációs képességek fejlesztése szókincsbővítésekkel (csoportosítások főfogalmak alá, szógyűjtések, ellentétek, rokonértelműek) utánmondatásokkal, mondatalkotásokkal, mondatbefejezésekkel, és a nem beszéden alapuló technikák elsajátításával is (mimika, gesztusok, rajz, írás).

A Varázsbetű alkalmazása afáziás betegeknél

A fent leírtakban összhangba hoztam az afázia terápiát a diszlexia terápiájával, és teszem ezt a Varázsbetű diszlexia-diszkalkulia programja esetében is. Az olvasás-írás elsajátításának folyamatában, a szókincsbővítésben, a képességfejlesztésben egyaránt hasznosítható számítógépes programunk. A beteggel együtt végezzük a szókirakó, szó-kép egyeztető, főfogalom alá rendelő, mondat-kiegészítő feladatokat. Közben a szükséges magyarázatokat, értelmezéseket megadjuk, illetve végig segítjük őt a feladatok megoldásában. Az analízis-szintézis, a vizuális észlelés, differenciálás, a koncentrációs készség, a memória mind olyan képességek, mely a program segítségével nagyszerűen aktivizálhatók.

 Mivel sok esetben a számolási készség is elvész, a program segítségével az alapoktól kezdhetjük el a számolás, a műveletek felidéztetését, később gyakorlását.

Feladat-ötlet afáziás betegeknek

Beszédaktivizálás

A hangos beszéd kialakításának kezdeti fázisában az automatizált beszéd-emlékekre hagyatkozunk. Ez felbátoríthatja a beteget a hangos beszédre, segíti az artikulációt, az első sikerekhez vezethet.

Elkezdjük a felsorlást, a beteg automatikusan folytatja vagy mondja velünk együtt:

1. Számlálás 1, 2, 3 ... 10

2. Számlálás visszafelé 10, 9, 8 ...

3. Napok, hónapok, évszakok neveit kezdjük sorolni

4. Gyermekkori mondókák, versek, dalok megkezdése

5. Ellentétpárok mondása (pl. jobb - beteg mondja: bal )

6. Ismert közmondások megkezdése (pl. Lassan járj - beteg mondja: tovább érsz.)

Képességfejlesztés nyáron is

Az óvodai tanévnek vége, a nagycsoportosok elballagtak, őszre várja őket az iskolapad. A nyári pihenés közben játékos képességfejlesztéssel készíthetik fel gyermekeiket az iskolára.

A hiányos képességek

Az iskolába induló kisgyermekek egy részénél gyakran éretlenek azok a funkciók, amelyek a biztonságos, örömteli tanulás feltételei. Kialakulatlan a térben való tájékozódásuk, nincsenek tisztában az irányok jelentésével (bal-jobb, lent-fent, alatt-fölött, között stb.). Nehezen kapcsolják össze a kéz és a szem mozgását, tükörképpel ábrázolnak, fordítva raknak ki különféle alakzatokat, fordítva húzzák meg a vonalakat. Ugyanígy kialakulatlan még náluk a domináns kéz használata is. Kézügyességük, rajzkészségük fejletlen, vonalvezetésük ügyetlen. Beszédükben gyakran felcserélik a szótagokat, szókincsük szegényes. Előfordul, hogy a szótőhöz hibás toldalékot illesztenek. Nehezen fejezik ki magukat, nem beszélnek összefüggő mondatokban. Ritmusérzékük bizonytalan. Nehezen észlelik a hosszú és rövid hangokat, szótaghatárokat. Nem tudják elkülöníteni egymástól a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat. Nem hallják ki a hangok egymásutánját a szavakban. Figyelmük csapongó, nehezen összpontosítanak a látottakra, hallottakra. Kevés kitartásuk van az iskolaérettség szempontjából.

 A képességfejlesztés fontossága

A képességfejlesztés fontos dolog, az olvasás és az írás sikeres elsajátításához vezet. A gyermekek sokirányú képessége, érzelmi élete és beszédkészsége csak a szüleikkel való szoros kapcsolatban fejlődhet, teljesedhet ki. A feladatok végzése nem pusztán passzív cselekvést kíván a kisgyermektől, hanem állandó szóbeli megnyilatkozást is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a szülő segítsen gyermekének a feladatok értelmezésében, ellenőrzésében.  A feladatmegoldások során közösen eltöltött idő jóízű beszélgetésekre, mesélésekre nyújt alkalmat.

A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen képességek fejlesztése

A bal-jobb megtanítása, a térbeli tájékozódás fejlesztése: ezek a gyakorlatok a betűk alakjának biztos felismerését alapozzák meg. Fontos kialakítanunk az irányokat saját testen, térben, majd síkban is. A tükörkép elvével tanítjuk térben és síkban egyaránt az irányokat, a kis szív lapon való elhelyezése rajzoláskor a bal oldalt mutatja. A szülő, ha szemben áll gyermekével, mindig tükörképet mutasson!

A hallási figyelem fejlesztése: fából, fémből, üvegből készült tárgyak hangját kell felismerni, megneveztetni is, majd játszhatunk a furulya hangjával (magas-mély, hosszú-rövid hangok). Soralkotások hangokból. A rövid-hosszú hangok megfigyeltetése a betűk hosszúságának jelölését készíti elő. Játékötlet: Ha rövid hangot hall a gyermek, ugrik egyet, ha hosszú hangot, helybe fut.

A hangok helyének kihallása a szavakban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek majd helyesen írja le a hangoknak megfelelő betűk sorrendjét. Hangkereső játékok a szó elején, végén, közepén (Hol hallod?).

Ritmusérzék fejlesztése: a szótagolás megalapozása történhet tapsolással, pálcika-tördeléssel.  Először jól ritmizálható verseket kísérjünk tapssal, dobbantással, ritmushan