Az érzékletek fejlődése

Az ember ősi késztetése a világ megismerése. A csecsemő születésekor belecsöppen egy ismeretlen világba. Ép érzékszervei és idegrendszere, egyre nyiladozó értelme és természetes kíváncsisága arra ösztönzi őt, hogy megtapasztalja, megismerje szűkebb, tágabb környezetét. A környezetből érkező ingerek szinte csalogatják a csecsemőt a tapasztalatszerzésre. Lényeges tehát, hogy ebben az időszakban megfelelő ingergazdag környezetet biztosítsunk számára.

 A látási (vizuális, hallási (auditív), izomérzékelési (kinesztetikus), tapintási (taktilis) ingerek a csecsemő mozgásos tapasztalatszerzései révén válnak tanulássá, fejlődnek képességei (fizikai és mentális), amelyekre élete végéig szüksége lesz. Alakul és fejlődik testsémája, testtudata, nagymozgásai finommozgásai, koordinációs képességei, egyszóval fejlődnek tanulási képességei, amelyek iskolakezdésre egy meghatározott tanulási teljesítmény elérését teszik lehetővé. Sok-sok tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hátterében a korai szenzomotoros tevékenység (a környezetből érkező ingerek sorával szerzett tapasztalatok) hiánya áll.

Mozgásfejlődés

A tanulási zavarok megelőzésében a kulcsfontosságú feladat a sokrétű mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata legyen minél könnyebb, hogy szabadon mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken hagyjuk mezítláb járkálni. Másszon minél többet padra, székre, fára és mászókára. A térbeli viszonyok megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is növelik az egyensúly-gyakorlatok. Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyetlenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen szenzomotoros képességei miatt. Az egyensúly-gyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a sportok közül az úszás.

A víz tulajdonságai és élettani hatásai

A víz a levegőnél sűrűbb közeg, ezért jelentős ellenállása van. Sűrűsége lehetővé teszi, hogy támasztékot találjunk rajta, így jelentősen megterheli a szívet és a keringési rendszert, ezáltal javítja működésüket, a fokozott izommunka pedig magas szintű légzőrendszeri működést eredményez. A gyógyászatban is kiemelkedő szerepet szánnak a vízben való mozgásnak. Az allergiás, asztmatikus megbetegedések megelőzésében, jelentős szerepe van a vízben való foglalkozásoknak. Az élettani funkciók felgyorsulnak, az immunrendszer hatékonyabban védekezik a betegségekkel szemben. A légzéstechnika javul, a légzőizmok erősödnek. A testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű víz összehúzza a vérereket, felgyorsítja ezzel a véráramlást, ami fokozottabb szívműködést eredményez. Ennek pedig következménye a kapillárisok javuló vérellátása.

Az úszás hatásai

A vízben való mozgás életkortól független, élettani hatásai korosztálytól függetlenül érvényesülnek. A víz nem csak az úszásnemek gyakorlása során fejti ki jótékony hatását, hanem már önmagában is hat a szervezetre. A benne való mozgás ingerek sokaságát biztosítja a gyermeknek, más mozgásélményt biztosít, mint a szárazföldi mozgás. Mások a látási, hallási információk, a felhajtóerő miatt más a mozgás-kivitelezés. Szabadabb izületi mozgást enged, a meleg vízlazító hatású, könnyebb az izomtevékenység. Más a tájékozódás, a tapintás, mint a szárazföldön. Több és más mozgásélménnyel gazdagodik, finomodik a koordináció, javul az egyensúlyérzék, ügyesedik gyermekünk, kialakul és fejlődik a vízérzékelés. A vízérzékelés által élhető meg a kellemes vízben tartózkodás, mozgás élménye. A vízérzékelés olyan tulajdonság, amelyet ébren lehet tartani, hiánya esetén pedig fejleszteni kell.

 Összességében több örömteli mozgásos tapasztalatszerzéssel fejlesztjük gyermekünk motoros, értelmi képességeit, fejlődik ügyessége, mozgása összehangolt lesz, bonyolult mozgásos cselekvés megoldására lesz képes. A szülő-gyermek kapcsolat bensőségesebb, szorosabb lesz a közös élményen keresztül. Az úszás után nagyobb lesz az étvágy, javul a közérzet.

A hidroterápia lényege

A vizet a felhajtóereje és kellemes simogatása, ami egy állandó taktilis (tapintási) inger, nagyon alkalmassá teszi arra, hogy a megtanulandó nagymozgásokat ebben a közegben sajátítsa el a gyermek. A kicsik még nagyon formálódó, plasztikus központi idegrendszerének fejlődése szempontjából lényeges annak a fülben elhelyezkedő egyensúlyszervnek, illetve a helyzetérzékelő (azaz vesztibuláris) rendszernek a működése, ami az agy számos területével áll kapcsolatban. Így a vesztibuláris rendszert érő ingerek a dominóelvnek megfelelően a teljes idegrendszeri mozgásirányítás fejlődését segítik. Nem véletlenül szeretik a kisgyerekek, ha hintáztatják, pörgetik, forgatják, dobálják őket. Ugyanezeket a mutatványokat a vízben is kedvelik.

Fejlesztő hatása

Terápiává attól válik, hogy kifejezetten azon gyermekek számára fejlesztették tovább a jól átgondolt gyakorlatsorokat, akik növekedésük idején a mozgásfejlődés fontos mozzanatai közül egyet vagy többet valamiért kihagytak, például nem kúsztak, felülés nélkül azonnal felálltak. A nagy mozgások kimaradását azért szükséges utólag korrigálni, mert ezek nélkül a finom mozgások kiépülése, a rajzolás és írás (grafomotoros mozgások), és sok mozgásra épülő mentális tevékenység, pl. az olvasás készsége is csorbát szenvedhet.

A hidroterápia alkalmazható így egészséges, csupán koraszülött vagy részképesség-zavarokkal élő gyerekeknél, akik fejlettségükben egy-egy területen elmaradnak kortársaik mögött, később nem teljesen iskolaérettek, koncentrációs képességük, monotónia-tűrésük kisebb, nehezebben illeszkednek be társaságba. Segíthet diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknek is. Segítségével kialakul a térérzék, az iskola elkezdése előtt fontos a sorrendiség, egymásutániság megtanulása.

Az úszómozgások bővítik a saját magunkon való eligazodást, a kar és a láb mozgásának összerendezése, ritmusos működtetése nemcsak a vízben lét örömét idézi elő, hanem a biztonság élményét is.

Fejlesztő gyakorlatok a vízben

A gyakorlatok egy részében a gyerekek passzívan vesznek részt, és az oktatók úgy mozgatják őket a vízben, hogy a helyzetérzékelő szervrendszerük a megfelelő ingereket kapja. Természetesen vannak olyan gyakorlatok is, amikor a gyerekek már maguk is mozognak. Majd az egymásra épülő feladatok sorában egyensúly-fejlesztő és szem-kéz koordinációs gyakorlatok következnek. Például az oktatók, - akik hivatalosan: "gyógyúszás foglalkoztatók", de magukat szerényen és vidáman csak vízibohócoknak nevezik, - a ritmikus mozgásokat mondókák elmutogatásával tanítják meg, amibe aztán a gyerekek is bekapcsolódnak. A komoly módszertani háttér tehát nem jelenti azt, hogy a foglalkozások ne lennének nagyon is szórakoztatóak.
A foglalkozások állandó részét képezik a különböző légző gyakorlatok is. Talán meglepően hangzik, de sok gyereknél a helyes légzést is tanítani kell. Nemcsak a beszédkészséget, de még olyan vegetatív működéseket is segít, mint például az emésztés.

Szem-kéz koordináció fejlesztése a Varázsbetűvel

A mozgás-kivitelezés és a vizuális ingerek összekapcsolása egy magasabb fejlettségi szintet kíván a gyermektől. Látja az adott tárgyat, képet, és megpróbálja elérni, megfogni, vele cselekvéseket végezni.

A Varázsbetű programcsalád használata közben a gyermek a monitoron lévő képeket, betűket, szavakat próbálgatja az egér segítségével mozgatni, helyezni, rendezgetni. Fejlődik a szem-kéz koordináció minden egyes feladat használatakor. A billentyűzet használatához pedig elengedhetetlen a kéz ujjainak finommozgása.

Számítógépes programunk komplex fejlesztést biztosít a számolási, olvasási képességek javításán túl a grafomotoros fejlődéshez is. Ha az eszközhasználat már jól megy, gyorsabbá válik a feladatvégzés, több sikerélményhez juthat a gyermek.

Játékötlet vízben

Halacskázás, búvárkodás

Halacskázásnál két gyermek szembeáll egymással a vízben, megfogják egymás kezét. A harmadiknak át kell úsznia az összekulcsolt kezek fölött. Lehet lábbal előre, támaszkodva is a társak vállán, de aki jól úszik, át tud siklani a karokat előrenyújtva is.

Búvárkodás: a levegő benntartását gyakoroljuk először víz alatt tartózkodással. Nagy levegővétel után lemerülnek a gyerekek a vízbe, egy valaki pedig (szülő, nagytestvér) méri a víz alatt eltöltött időt. Versenyezni lehet, hogy ki bírja tovább.

 Játszhatunk később olyat, hogy egy pénzdarabot leejtünk a vízbe, és fel kell hozni az ügyes búvároknak.

 Kellemes időtöltést kívánok!

A játék fejlesztő hatásai

Sajnos manapság kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas-, szerep-, és kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek - a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását.

A gyermek fejlődése

A csecsemő mozgásával veszi birtokába a világot, a megismerő tudást. A legmagasabb intellektuális tudás alapja is a mozgás, a játék. A csecsemőnek fognia, tapintania, szájba vennie kell, megnyalni, megharapni, megízlelni, megtapasztalnia kell a tárgyakat ahhoz, hogy minden tulajdonságukat ismerje. Be kell csúsznia, kúsznia, másznia a teret, hogy megtanulja felmérni a távolságokat. Fel kell másznia a székre, fára, mászókára, le kell ugrania ahhoz, hogy a mélység és a magasság fogalmát megértse. Mindezt a világ legtermészetesebb módján, játék közben teszi, amely számára alapvető tevékenységforma. Játék közben ismeretet szerez, tanul, fejlődik intellektusa.

A játék fontossága

A játék a testi és lelki fejlődésre egyaránt hatással van, a különböző mozgásos gyakorlatok már újszülött kortól előkészítik a gyerek izomzatát és idegrendszerét a komolyabb testi próbákra. A játék fejlesztő hatása az egész gyermekkoron végigível. Nagyon fontos tehát, hogy engedjük játszani a gyerekeket, sőt ösztönözzük őket a valódi, élményszerű játékra!

A gyermek személyiségének alapvonásai is a játékban alakulnak ki, örömet szerez számára, szórakoztatja, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát. Megjelenik benne a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny. 

 A gyermek teljes elmélyültséggel és a legnagyobb komolysággal éli bele magát a legkülönbözőbb szerepekbe, szituációkba.

 A játék fejlődésének folyamatában alakultak ki azok a sajátos játékformák, amelyek a gyermek megfelelő szellemi és fizikai fejlettségi szintjét biztosítják.

A szabályjátékok hatásai

Szabályjátékok a különféle társasjátékok, népi játékok, mozgásos-, testnevelési játékok (fogó- és futójátékok, sor- és váltóversenyek, versengések, küzdőjátékok, labdajátékok, sportjátékok).

E játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tevékenység minden résztvevő számára pontosan meghatározott, egyformán kötelező szabályok szerint folyik. A szabályok a játék belső rendjét biztosítják, szabályok nélkül a játék értelmetlenné, érdektelenné válik. A versenyjátékokban a szabályoknak fontos etikai jelentősége van, pedagógiai szempontból a szabályok alkalmazása segíti a gyermek tudatos fegyelmezettségének kialakítását és fejlődését.

A szerepjátékok jótékony lelki hatásai

A szerepjátékok során a gyermek egy általa kitalált történettel, valamelyik figurával azonosulva "kijátssza" magából azt a problémát, amelyet másképpen önmaga számára sem képes szavakba önteni. Ez a játékforma felszínre hozza, ismertté teszi a problémát, és komolyan hozzájárul annak kezeléséhez, a gyógyuláshoz is. A szerepjátékok esetében figyelembe kell venni egy fontos tényt: a gyermek kettős tudattal játszik, vagyis tudja, hogy a játék csodavilága nem valódi, mégis beleéli magát. A játék nem ígér "varázslatot", nem ígéri, hogy a gond egy csapásra megszűnik, hanem segít azt megérteni, feldolgozni.

 A beszédkészség fejlődésében, a társas kapcsolatok pozitív alakulásában is igen nagy jelentőségű.

 Sajnos az igazi játékok helyett sok gyermek ül a televízió és a videojátékok előtt. A televízió és más virtuális csodavilágok csábítása erős, mert anélkül repítik el a valóságból az embert, hogy annak ezért erőfeszítést kellene tennie. Ezért aztán nem segít megoldani a problémákat, sőt megérteni sem, csupán elfeledni, szőnyeg alá söpörni azokat. A virtualitás olcsó pótszer a frusztrációktól való igazi szabadulás helyett.

A játéktevékenység fejlesztő hatásai

A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzetfelismerési- , és döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kezdeményező- és szervezőkészség, a találékonyság, a kreatív,  problémamegoldó gondolkodás.

 Nevelőértéke az erkölcsi nevelés terén is megmutatkozik. A játék az érzelmi hatások következtében különféle erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások kialakulását segíti, ezek a közösségi érzés, a kötelességtudat és felelősségérzet (humanizmus), a fegyelem, az önuralom, az akarat.

 A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai is fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz kapcsolódnak: kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.

A Varázsbetű a játékos tanulás eszköze

Természetesen a legnagyobb öröm, ha a szülő és gyermeke együtt tud játszani, de sajnos ez nem mindig valósulhat meg. Törekedjenek arra, hogy minél többet játsszanak együtt gyermekeikkel a szabadidejükben!

 Amikor elfoglaltak, a Varázsbetű programcsalád kellemes időtöltést jelenthet gyermekük számára. Az értelmes, hasznos játéktevékenység által fejlődnek képességeik. A gyerekek számára a számítógépes játék a Varázsbetűvel vonzó, látványos, motiváló. Használata során javul a gyerekek olvasási, számolási képessége. Segítséget nyújt a szavak betűkből való felépítésében, az elválasztásnál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend felcserélések javításában. Hatalmas szókészlettel, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítja szókincsüket, javítja a helyesírást. Fejlődnek általa a részképességek, a figyelem, koncentráció, a gondolkodási funkciók, a memória.

 A programcsalád legfiatalabb tagja, a Bábel a fogalmi gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszköze. Szókincsbővítésre, figyelem-, memóriafejlesztésre, helyesírás gyakorlásra egyaránt használható játékos gyakorlatokat tartalmaz.

A Varázsbetű programcsalád a játékosság eszközével tanítja az ismereteket a diszlexiás panaszokkal küzdő gyermekek számára éppúgy, mint az olvasás készségszintű elsajátítását célul tűző kisiskolásoknak. A programot használó gyermekek játékosan, görcsöktől mentesen tanulhatnak meg olvasni, számolni.

Játékötlet

Kő, papír, olló (páros játék)

A hosszú, unalmas utazások idejének kitöltésére is alkalmas, testvérek játéka lehet az autóban a hátsó ülésen.

A két játékos célja egymás legyőzése. Egy adott jelre mindketten mutatják kezükkel a kő (ökölbe szorított kéz), a papír (nyitott tenyér) vagy az olló (mutató és középső ujj széttárva) jelét.

Erősorrend: A kő erősebb az ollónál, mert kicsorbítja. Az olló erősebb a papírnál, mert elvágja. A papír erősebb a kőnél, mert eltakarja.

Egy-egy felmutatás után a győztes egy pontot kap. Az győz, aki 10-20 forduló után több pontot gyűjtött.

Jó együttjátszást kívánok! 

A finommozgás fejlesztése

Kedves Dancza Edit !

A finommotorika fejlesztése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a gyermek szépen tudjon írni, technika munkáit pontosan tudja elkészíteni.

A kéz izomzatának erősítése, lazítása

Lazítsuk el a fej-, nyak-, vállizomzatot. A kar vállból induló mozgatásával érintsük meg a fejet, nyakat, vállat, egyéb testrészeket. Lehet csukott szemmel, váltott karral is végezni. Iktassunk be nagymozgásokat fejlesztő ugrást, kúszást, egyensúlygyakorlatokat is.
Kuglizás: Labdagurítás egyre kisebbedő célpontra.
Célbadobó: Célbadobások különböző labdákkal, babzsákkal. A vízszintes ill. függőleges célpont méretét csökkentsük, majd távolodjanak a céltól.
Csengős célbadobó: Egy karikát akasszunk fel az ajtófélfára vagy olyan helyre, ahol szabadon lóghat. A csengőt kössük zsinórra, és erősítsük a karika felső széléhez úgy, hogy a középpontban lógjon. Néhány méter távolságból kell a csengőt megcélozni.
Dugó dobás: Dobóvonalat jelölünk ki, melyhez a gyermekek egymás mögé felállnak. Nem messze tőlük egy kosarat helyezünk el. A dugókat egyenként kell a kosárba bedobni. Az nyer, aki a legtöbb dugót dobta a kosárba.
Labda, szivacs, csipesz, kézerősítő rugó összeszorítása erősíti a kéz izmait. Sokat gyurmázzanak, agyagozzanak, sókerámiázzanak!

A kézmozgás ügyesítése

Mutogatók:
Ujjaimat mutogatom,
közben vígan mondogatom:
(az ujjak mozgatása)
kifordítom
(kézfej kifelé mozgatása)
befordítom
(kézfej befelé fordítása)
fölfordítom
(kézfej fölfordítása)
lefordítom
(kézfej lefelé fordítása)
zongorázok, furulyázok,
(az ujjak mozgatása)
erősebb lett a kezem, a tornát befejezem.
(kéz ökölbe szorítása)

Nyitogatók:
Hüvelykujjam almafa,
mutatóujjam megrázta,
középső ujjam összeszedte,
gyűrűs ujjam hazavitte,
a kisujjam mind megette,
megfájdult a hasa tőle.
(az ujjak nyitogatása)

Ujjtornáztatások:
Esik az eső,
(ujjak szapora mozgatása)
 kopog a jég, dörög az ég,
(asztalon kopogás, dübörgés)
villámlik, lecsap,
(felemeljük majd az asztalra csapjuk a kezeket)
kisüt a nap.
(széttárjuk a kezeket)

Séta a mutató és a középső ujjakkal az asztalon, ujjakból nagy és kiskarika formázása (szemüveg). Laza csuklóval integetés, ökölbe szorított kezek csuklóból csavargatása.
Ujjrejtés: Kezek egymás mellett fekszenek az asztalon, tenyérrel lefelé. Eldugjuk mindkét mutatóujjat, majd nyújtjuk; mindkét középső ujjat, majd nyújtjuk stb.
Csippentés: Az 1-2, az 1-3, az 1-4 és az 1-5 ujjakat összeérintgetjük. Majd két kezünk ujjait összetámasztjuk, behajlítjuk, kinyújtjuk.
Játék csipeszekkel: Rajzoljanak egy kört, ez legyen a napocska arca, vágják ki, és csipeszeket csippentsenek köré sugaraknak. Lehet sünit, gyermekfejet is készíteni.
Szék támlájára csipeszek felrakosgatása, majd egyenként át kell csíptetgetni egy másik székre, lehet váltott kézzel is. Versenyezhetünk, ki tudja hamarabb átrakosgatni a csipeszeket.
Építőjátékok: Legók, tüske építők, csavarozós építőjátékok.
Minták másolása, kirakása pálcikákból, korongokból, logikai lapokból.
Pénzből torony építése.
Festés kézzel, ujjal ecsettel.
Rajzolás homokba pálcikával, aszfaltra krétával, papírra zsírkrétával, színes ceruzával. Tárgyak körberajzolása papíron.
Jó játék a gyöngyfűzés, gombvarrás, cipőfűzések: lehet készíteni kartonból különféle figurákat (állatfigurák, emberalakok, bohóc), és arra rávarrni gombokat , belefűzni zsinórokat, díszíteni gyöngyökkel.
Szemezgetés: Különféle dolgokat összekeverünk (gombok, bab, lencse, a gyerekek rajtra elkezdik szétválogatni, az nyer, aki hamarabb szétválogatja az elemeket.

Grafomotoros készség fejlesztése

Vonalkövetések kézzel, ujjakkal, eszközzel. Nagyon szeretik a gyerekek az útkeresőket. Kellemes játék a szaggatott vonalak átírása, rajzok kiegészítése hiányzó vonalak pótlásával. Ritmikus sorok írása, rajzolása.
Minta nyomán haladó ráírás, rárajzolás: Helyezzünk átlátszó papírt egy szép kép fölé, és próbálja a gyermek azt átrajzolni. Utána ki is színezheti.

A betűkkel is lehet játszadozni: Vastag spárgából, gyurmából megformázni a betűket. Fából, kartonból formázott betűket körülrajzolni papíron.

A Varázsbetű, mint komplex fejlesztő eszköz

Számítógépes programunk komplex fejlesztést biztosít a számolási, olvasási képességek javításán túl a grafomotoros fejlődéshez is. A billentyűzet és az egér használatakor fejlődik a kéz ujjainak finommozgása, ügyesedik a kézmozgás. Ha az eszközhasználat már jól megy, gyorsabbá válik a feladatvégzés, több sikerélményhez juthat a gyermek.
 A kéz és a szem együttes tevékenysége közben kifejlődnek olyan képességek, melyek fontosak a célirányos mozgásokhoz. A szépírás, a vonalközben való tájékozódás, a szabályos betűalakítás a szem-kéz koordinált működése nélkül nem jöhet létre.
A Varázsbetű képességfejlesztő feladatai a kudarcok nélküli tanulást segítik elő, használatukkal szinte minden részképesség fejlődik, mely az iskolai tanulmányokhoz szükséges.

Játékötlet

Ha felragasztjuk kis kartonokra a vastag spárgából megformázott betűket, remek tapintó játékot is játszhatunk.

Készítsünk sok-sok betűformát, majd az egészet takarjuk le egy anyaggal, hogy ne lehessen látni! A gyermeknek be kell nyúlnia a terítő alá, és ki kell tapogatnia valamelyik betűt. Még mielőtt kihúzná, meg kell mondania, mi van a kezében. Lehet versenyezni, ki a legügyesebb, aki a legkevesebbet téveszti el, az a győztes.

Kellemes időtöltést kívánok!

Az elhúzódó vagy kezeletlen pöszeség következményei

 Ha egy gyermek artikulációs hibákkal kerül az iskolába, diszlexia-veszélyeztetettnek tekinthetjük az olvasás-írás elsajátításának esetleges nehézsége miatt. Ha egy adott hangot, hangcsoportot másképp ejt, esetleg másképp hall, akkor ezek a betűtanulási folyamatot nehezíthetik. Az olvasás-írás tanulása mellett javasolt egy párhuzamosan futó logopédiai terápia, melynek során a szakember úgymond "letisztázza" a gyermekben a hang-betű kapcsolatokat.

Olvasási-írási nehézségek pöszeség esetén

A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolatának megértése, megjegyzése nehezített. Nem csak olvasásban, hanem írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyerekek. Mássalhangzócserék, magánhangzócserék, hangtorzítások, hanghiányok jellemzik a pösze beszédet.  A hangos beszéd elégtelensége az olvasásban is jelentkezik. Nehezen érthető mind a hallgatóság, mind a pösze gyermek számára az olvasott szöveg. A hibásan képzett hangok miatt a betűk nem állnak össze értelmes szavakká a gyermek számára.

Hibák az írásban

Írásnál megfigyelhető a beszédrészek egybeírása, különírása, betűkihagyások, szótagkihagyások, betűsorrend felcserélése, fölösleges betűk hozzáadása, elválasztási hibák, ékezethibák. Ha a beszédhiba hallási észlelési, hallási differenciálási problémákkal is együtt jár, nehezített a gyermek hallás utáni írása, hibásan hallja a hangot, hibásan ejti, sok esetben ahogy ejti, úgy cseréli fel a betűket írásában.

 Az írás nem egyszerűen a hang átváltása betűre, ennél mélyebb gondolkodást, elvont, bonyolult folyamatot jelent. A gyakori íráshibák a tollbamondásoknál a legjellemzőbbek, de később az önálló fogalmazások írásánál is gondot okoz, hogy saját magának rosszul mondja a gyermek a szavakat. Gond lehet a pösze beszédű gyermeknek a szókiemelés, szótagolás, hangokra bontás folyamata is.

Diszlexia, mint következmény

Egy pösze beszédű tanulónál sokszor olyan súlyos formában jelentkezik a lemaradás, hogy makacs diszlexia alakulhat ki. A logopédusok ezért a foglalkozások során már óvodás korban nagy hangsúlyt fektetnek a pöszeség korrekciója mellett a diszlexia prevencióra is. Játékos formában fejlesztik a nagymozgást, finommotorikát, érzékelést, észlelést, differenciálást (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztétikai), koncentrációt, memóriát, figyelmet, testsémát, téri orientációt, sorrendiséget, ritmust.

A logopédiai terápia fontossága

A pöszeség terápiáját minél előbb el kell kezdeni. Ha általános, sok hangra kiterjedő a beszédhiba, ajánlott már 4 éves korban egy előkészítő, hallásfejlesztésre, ajak-, nyelvgyakorlatokra alapuló nagyon játékos (bábok szerepe) foglalkozást elkezdeni. Játékosan, indirekt úton kell a hangfejlesztéseket is végezni. Öt éves kortól már a hallási differenciálásokkal kibővülő egymásra épülő rögzítősorok, automatizmusok gyakoroltatása a fő feladat. Nagyon fontos a szülőkkel való szoros együttműködés, a napi otthoni gyakorlás a logopédus útmutatásával. Az automatizálások szavakban, mondatokban, versikékben, később hangos olvasás útján rendszerint a beszédbe való beépülést eredményezik.

A diszlexia megelőzésében és javításában egyaránt segít a Varázsbetű

Makacs pöszeség esetén a diszlexia terápiája elengedhetetlen szükségességű már a kisiskolás kortól kezdődően.  A logopédiai terápiát nagyszerűen kiegészítheti a Varázsbetű programcsalád változatos, mindenre kiterjedő feladatsora.

  A pösze-diszlexiás gyermekek segítségre szorulnak a szavak egybeírásánál, különírásánál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend fölcserélések javításában. A szavak betűkből való alkotása a sorrendiséget, az analízis-szintézis folyamatát javítja. A Varázsbetű sokat segíthet ezek leküzdésében. Javítja a helyesírást, rengeteg szóanyaggal, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítható a gyerekek szókincse. A szó-kép, mondat-kép egyeztetések megkönnyítik az olvasás elsajátítását. Mondatalkotási készségük, szövegértésük is fejlődik a program használata során.

 Nagy hangsúlyt helyez az állandó dicséretre, jutalmazásra, ez motiválja a gyerekeket a további örömteli, szinte észrevétlen tanulásra. Játékosan, izgalmasan gyakorolva az olvasást, helyesírást feloldhatjuk a gyermekekben az iskolai kudarcokat, játszva végzik el a nehézségeket okozó nyelvi feladatokat.

 Játékötletek

Beszédmotorika fejlesztése

Ajak- és arcizomgyakorlatok:

-         Arc felfújása léggömbbé, majd a levegő ide-oda "pingpongozása".

-         Irigy maci játék: Elvarázsolunk egy szalvétát lépesmézzé, a gyermek az ajkai közé szorítja, mi el akarjuk venni, de ő nem adja.

-         Hal beszéd: Kicsi hal beszédének utánzása picire kerekített száj nyitása-zárása, majd anyukája ahogy válaszol, nagyra nyitva nyitás-zárás.

-         Zizi csipegetés: Kistányérra zizit szórunk, mi leszünk a kismadarak, kerekített ajkakkal kell felcsipegetni a szemeket.

-         Havazás játék: Apróra tépett papírt adunk a gyermeknek, ez a hó, egyenként helyezze az ajkai közé, és egy erős "p" ejtéssel röptesse el a "hópelyhet".

Fújó gyakorlatok:

(Tanítsuk meg a gyermeket a fújás és a szívás közti különbségre egy pohár víz és szívószál segítségével!)

-         Lufi, papírzacskó, trombita, síp, szájharmonika, gyertyák, szappanbuborék, tollpihe fújások

-         Labdafújás: Vattagolyóval vagy pingponglabdával kell fújni úgy, hogy szemben ülve egy asztalon kijelöljük a felezővonalat, és azon kell átfújni. Lehet az asztalról lefújni, később vigyázni, hogy ne essen le, és a legnehezebb, ha pálcikákból készített kapuba kell befújni. Lehet meccseket játszani, az győz, aki kevesebb gólt kap.

 Szívógyakorlatok:

-