Vizuális észlelés-, figyelem-, emlékezetfejlesztés játékosan

A célzott képességfejlesztés akkor a leghatásosabb, ha a gyermek észre sem veszi. Legyen a tevékenység játékba ágyazott, valódi örömmel kísért tevékenység gyermek és felnőtt között!

Vizuális észlelés- és figyelemfejlesztés

1.      A természetben lezajló változások aprólékos megfigyelése: Mindig szánjanak időt, hogy gyermekükkel megálljanak egy-egy fa, bokor, vagy épp egy apró bogárka mellett, és nézegessék meg a részleteit. A legjobb játék tavasszal, megfigyelni, ahogy napról napra zsendül a táj. Egyik nap még kopaszak a fák, kopár a táj, másnapra már kipattannak a rügyek, virágba borulnak a gyümölcsösök. Nyáron a legszebb látvány a sok-sok színes mezei virág látványa, ősszel a tarka-barka falevelek jelentik a legnagyobb élményt. Télen a csillogó hótakaró, a zúzmarás, dermedt növények, jégcsapok, jégvirágok látványa ragad magával.

2.      Figyeld meg! A gyermekek körben ülnek, választanak egy vizsgálót, aki állva marad. A játékvezető feltesz neki egy kérdést (pl. Kinek van szoknyája, kék szeme?), a vizsgálónak mindenkit sorban meg kell figyelnie. Elsorolja a gyerekeket, ennek van, annak nincs... Minél apróbb részletekre kérdezzen rá a játékvezető! Sokkal nehezebb a játék, ha azt kell megállapítani, hogy kinek nincs.

3.      Színcápa: Egymástól kb. 3 m távolságra két párhuzamos vonalat húzunk, s a közöttük húzódó "tengerben" áll a cápa. Amikor elkiáltja magát, hogy pl. "Jöhetnek a kékek!", akkor mindenki átfut a túloldalra, és a cápa igyekszik megfogni őket. Akin a mondott színből van valami ruhadarab, nyugodtan átsétálhat, mert nem fogható meg. Ezután más színt mondva folytatódik a játék. Akit megfogott, az lesz a következő cápa.

4.      Mi változott meg? Mindenki jól megfigyeli azt a gyermeket, aki a kör közepén nagyon lassan megfordul maga körül. Ezután kiküldjük a szobából, és ott megváltoztat valamit magán pl. Kiköti a cipőfűzőjét, megváltoztatja a frizuráját, kigombol egy gombot a ruháján. Ismét bejön a körbe, és lassan megfordul. Aki először fedezi fel, mi változott rajta, az következik.

5.      Tevékenység imitálása: A gyermekek körben ülnek. Egyikük a kör közepére áll, kigondol egy tevékenységet, amelyet hang nélkül bemutat /pl. fűrészel, főz, takarít/, a többieknek ki kell találni, mit játszott el. Akinek sikerül, az állhat középre. Másik változata, amikor a foglalkozásokat kell kitalálni: "Amerikából jöttem, mesterségem címere: ... " (megmondjuk az első és utolsó betűt), majd következik a mutogatás.

6.      Látok valamit: Az asztalra kiteszünk néhány tárgyat. A játékvezető az egyik darabról mond néhány jellemző tulajdonságot. A gyerekeknek ki kell találni, hogy melyikre gondolt. Később már egy gyermek is jellemezheti a kiszemelt tárgyat.

7.      Gombok válogatása szín, nagyság, lyukak száma szerint. Logikai lapok, magyar-, francia kártya válogatása, csoportosítások.

8.      Modellépítés konstrukciós építőjátékokból. Alakzatok kirakása pálcikákból, korongokból. Fokozatok: ráhelyezés, másolás, utánzás emlékezetből, kirakás szóbeli utasításra, önálló fantázia alapján.

9.      Puzzle játékok: A gyermeknek mutatunk egy képet, megbeszéljük, mi hol van rajta. A képet szétvágjuk darabokra, majd a gyermeknek össze kell raknia. Ugyanezt játszhatjuk betűelemekkel, betűkkel, számokkal a betűtanulás időszakában.

10.    Kakukktojás-keresés: Különféle tárgyak vagy azok képei sorakoznak az asztalon. Meg kell mutatni, melyik nem illik a többi közé. Pl. a virágok közé gyümölcs került.

11.    Mi változott? Az asztalra 5-6 tárgyat teszek ki. Miután a gyermek megfigyelte azokat, elfordul, én ezalatt elveszek vagy hozzáteszek, illetve kettőt felcserélek. Vegye észre a változást!

Vizuális emlékezetfejlesztés

1.      Ki nincs velünk? Egy gyermek középre áll, becsukja a szemét, ő a hunyó. A többiek körbe állnak, és míg egy versikét mondanak, az egyikük kimegy a teremből:
            "Az erdőben jártunk-keltünk,
            Egy gyermeket elvesztettünk.
            Mondd meg Jancsi, mondd meg nekünk,
            Ki az, aki nincs most velünk?"
Mindig a kör közepén álló gyermek nevét mondjuk a versben. Ekkor ő kinyitja a szemét, és megpróbálja kitalálni, hogy ki ment ki. Ha eltalálta, szerepet cserélnek, ha nem, bent marad a körben.

2.      Letakarós: A gyerekek körben ülnek, alaposan szemügyre veszik egymást. Valakit kiküldünk, ezalatt egy gyermeket letakarunk pléddel úgy, hogy a lábát se lehessen látni. Behívjuk a hunyót, aki igyekszik kitalálni, hogy kit takartunk le. Ha kitalálta, leleplezheti a gyermeket. Nehezíthetjük, ha a letakaráskor a gyerekek helyet is cserélnek.

3.      Mi változott meg a szobában? Egy gyermeket kiküldünk a szobából, de annak előbb jól körül kell néznie, hogy mi hol van. Amíg kint tartózkodik, megváltoztatjuk a szoba berendezését, illetve változásokat hozunk létre. A visszahívott gyereknek meg kell állapítania, mi változott a szobában.

4.      Mi van a kendő alatt? Különböző tárgyakat figyeljenek meg a gyerekek az asztalon, majd ezeket letakarjuk. A gyerekek egyenként odajönnek, és megsúgják, mit láttak. A nagyobbak le is rajzolhatják. 4-10 ismert tárggyal dolgozzunk!

5.      Képeket teszek a gyermek elé (pl. zöldségek, állatok, ételek képeit), ezeket 30 másodpercig nézheti, majd próbálja meg emlékezetből felsorolni, mit látott.

6.      Páros asszociáció: 5-6 egymással összefüggő kép-pár megjegyzése (pl. ház-kerítés). A felidézésnél a párok valamelyik tagja hiányzik, ezt kell kitalálni, lerajzolni. Ezután nehezíthetjük a játékot egymással össze nem függő kép-párok megjegyzésével (pl. kolbász-lámpa). Olvasni tudó gyermekeknél szó-párokkal is játszhatjuk.

7.      Három különböző képecskét, betűelemet vagy betűt rajzolunk egymás mellé. A három kép soronként más-más sorrendben található. A sorokat egyesével mutatjuk meg a gyermeknek (a többit letakarjuk), ezután le kell rajzolnia helyes sorrendben az ábrákat, ahogy azt utoljára látta.

8.      Memóriajáték: Különböző tárgyak, betűk, számok, szó-képek főfogalmak alá rendelve, foglalkozások képeit készíthetjük el két példányban. Lefordítjuk a kártyákat, egymás után fordítjuk fel őket, aki párt talál, újra húzhat. Az nyer, akinek a legtöbb párja lesz. Mindig ugyanoda tegyük vissza a kártyákat, hogy emlékezni kelljen a helyére!

9.      Tiltott mozdulat: A gyerekek körben álnak, középen a játékvezető. A játék megkezdése előtt megbeszélik, és bemutatják, hogy milyen mozdulatot nem szabad utánozni (pl. a kart felemelni). A gyerekek mindenben utánozzák a játékvezetőt, kivéve a tiltott mozdulatot. Aki elhibázza, kiesik vagy zálogot ad.

A vizuális képességek fejlesztése a Varázsbetűvel

A Varázsbetű Programcsalád feladatai a vizuális képességek fejlesztésére a legalkalmasabbak. Az látás útján kialakuló észlelés, emlékezet fejlesztése az iskoláskorú gyermekek esetében képek, betűk, szavak, mondatok, számok segítségével történik.

 Az apró részletek megfigyeltetése a hibásan írt szavak esetében, a hiányzó betűk, az ékezetek pótlásakor remekül fejleszthető (Hibajavító, Ékezetpótló). A Dyslex feladatai az azonosságok, különbözőségek felismerését szolgálják. A Kakukktojás játék érdekessége, hogy lehet növelni az elemek számát, és úgy megállapítani, melyik kép nem illik a többi közé.

 A betűkirakó, puzzle játékot nagyon szeretik a gyerekek, ennek érdekessége, hogy az elemszámot lehet növelni vagy csökkenteni, illetve a betű mögött látható háttérképet lehet változtatgatni, ezáltal könnyebbé vagy épp nehezebbé tenni a játékot.

 Memóriajátékai kép-képpel, de kép-szóval változatban is játszhatóak. A betűméret és a szavak hosszúságának beállításával az olvasni tanuló kisgyermeknek és a felsőbb évfolyamos tanulónak egyaránt használható. Remekül lehet vele szórakozni, egyéni időcsúcsokat felállítani, de párban is játszható, ha számoljuk a felfedett lapok számát.

Játékötlet

Vizuális észlelés fejlesztése

Ha kirándulni indulunk a vadvirágos mezőre, készítsünk el otthon egy kis útravalót! Kartonpapírból vágjunk ki egy kis talpformát, a közepére ragasszunk kétoldalú ragasztót! Készítsünk belőle többet!

 Kirándulás közben, ha egy szép színes mező mellett haladunk el, álljunk meg egy kicsit, és időzzünk el a virágok, a benne nyüzsgő rovarok megfigyelésével. A kis talpacskáról húzzuk le a ragasztó védőfóliáját, és gyűjtögessünk aprócska virágszirmokat, melyeket felragasztgatva egy szép kompozíciót kaphatunk.

 Hazavihetünk emlékbe egy talpalatnyit a gyönyörű természetből! :-)

Kellemes időtöltést kívánok!

Eleven gyerekek

A nagy mozgásigényű, túlontúl is aktív gyermekek otthoni lekötése nagy gond lehet a szülők számára. Az eleven gyerekek nem ülnek egy helyben, és bíbelődnek órákig a játékaikkal, hanem ellenkezőleg, folyton ingerekre vágynak. Önálló játékuk inkább zűrzavaros, a játékok a kezükben folyton eltörnek, szétszakadnak. Ha magukra hagyjuk őket, sokszor váltanak át agresszív, veszélyes cselekedetekbe. Mindig valamilyen tevékenységet kell felkínálnunk a számukra, át kell váltani a bennük lévő energiákat, hogy a felnőtt irányítása mellett hasznosan töltsék el játékidejüket.

A részképesség-gyengeségeket mutató gyermekek sok esetben önállóan képtelenek a világ ingereit megfelelően felfogni és kódolni, nekik ebben kell, hogy segítsenek szüleik, nevelőik. Az ingerek érzékelése, és azok megfelelő hasznosítása a felnőttek tudatos segítsége, fejlesztő munkája nélkül nem  történik meg az idegrendszerükben. A diszlexiás, illetve arra hajlamos gyerekeket sokkal több élményhez, látási-, hallási-, mozgásos ingerhez, sok-sok manuális tevékenységhez kell juttatni.

Ha otthon már kifogyott az ötletekből, illetve a gyermekek is és a szülők is szívesen kimozdulnának, illetve barátkoznának hasonló kisgyermekes családokkal, akkor keresse fel az Eleven Gyerekek Klubja weboldalát. A Klub hetente jelenteti meg hírlevelét, melyben változatos, eseménydús programokat, rendezvényeket ajánlanak. A közös játék, barkácsolás, a meseélmények, zenére mozgás, zenélés, kirándulás, mely a szülők és gyermekeik számára együttes élményt jelent, nagy fontosságú a pszichés fejlődés szempontjából is. A családok összetartó ereje nőhet, hiszen egy mindig aktív, vagy épp egy képesség-gyenge gyermek próbára teszi a hétköznapokban szülei türelmét. A közös, örömteli tevékenység a családon belüli, és a családok közti elszigeteltséget is oldhatja. Megismerhetik egymást, megbeszélhetik az azonos gondokat, problémákat, örömöket a szülők, a gyerekek közt barátságok szövődhetnek. A játék, az együttes élmények, a beszélgetések közben oldódhatnak a feszültségek is. 

A szabadidő  kreatív eltöltése, melyet a kisgyermek a szüleivel közösen végezhet, a legjobb fejlesztő tevékenység mind pszichéjének, mind  képességei kialakulásának tekintetében.

Az Eleven Gyerekek weblapját itt találja meg: http://www.elevengyerekek.hu/

A hallási figyelem-, észlelés fejlesztése játékokban

Körülvesznek bennünket környezetünk zajai. Álljunk meg egy pillanatra, és hallgatózzunk! Ugye mennyi mindent hallunk a szűkebb és a tágabb környezetünkből egyaránt?  Egy kis odafigyelés az állatok, járművek, tárgyak, a testünk, az emberek hangjaira, és máris fejlődik, finomodik a hallási érzékelésünk. 

Gyermekjátékok, melyek fejlesztik a hallást

Koszorú c. dalos játék: A gyermekek körben állnak, valaki a kör közepén guggol, kezével eltakarja a szemét. Az ismert gyermekdalt éneklik:

 "Koszorú, koszorú, mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú, mert a nevem koszorú."

Egyik gyermek a guggoló háta mögé áll, és kopogtat a hátán:

"Kip-kop, kopogok,
találd ki, hogy ki vagyok!"

Ha felismeri társa hangját, helyet cserélnek.

Lopakodás: A gyermekek körben ülnek, egyikük bekötött szemmel középen ül. Ha a játékvezető egyikükre rámutat, az nagyon óvatosan középre lopakodik. A hunyó igyekszik megállapítani, hogy merről közelítik meg, és arra mutat, amerre a társát hiszi. Ha eltalálja, helyet cserélnek, ha nem, akkor ő marad középen.

Hol szól a csengő? Három gyermeknek kendővel kössük be a szemét és vigyük őket a szoba különböző pontjára. Mindegyiket forgassuk meg jól, hogy ne tudjon tájékozódni. Valahol a szobában megszólaltatunk egy csengőt. A bekötött szemű gyermekeknek oda kell menniük, ahol a csengő szól. Aki először ér oda, az a győztes. A csengő lehetőleg a három gyermektől azonos távolságban szóljon.

Állathang-utánzók

Vau-vau kutyus: Bekötjük az egyik gyermek szemét. Ő áll a kör közepére, ő lesz a gazdi. A többiek körben állnak, ők lesznek a kutyusok. A gazdi háromszor megfordul a tengelye körül, s amikor megáll, rámutat valakire, és azt mondja: "Ugass kutyus, vau-vau!" Akire rámutatott, annak ugatni kell, a gazdinak pedig ki kell találnia, ki a kutyus. Ha téved, helyet cserél a kutyussal. Ha felismeri, maradhat a kör közepén, vagy fordítva. Más állathanggal is játszhatjuk.

Kismadárka: A gyermekek félkörben helyezkednek el, néhány lépéssel előttük nekik háttal ül az egyik gyermek. Mikor ez a gyermek azt mondja: "Kismadárka adj egy hangot!" akkor a játékvezető rámutat valakire, akinek hangosan kukorékolnia kell. A kérdezőnek ki kell találnia, hogy melyik gyermek szólt. Nehezíthetjük a játékot, hogy más madárhangot ad ki vagy elváltoztatja a hangját. Ha eltalálta, helyet cserélnek. Csak akkor játszhatjuk, ha a gyermekek jól ismerik, és meg tudják különböztetni egymás hangját.

Kutya kergeti a cicát: Minden gyermek választ magának egy olyan állatot, amelyiknek ismeri a hangját. Egymás között is megbeszélik.

Kutya kezdi: "A kutya kergeti a cicát, vau-vau." A cicának folytatni kell, átveszi a szót: "A cica kergeti a kecskét, miau, miau." Most már a kecskének kell folytatnia. Többször is sorra kerülhetnek egymás után.

Állatkertben: Mindenki kiválaszt egy-egy állatkerti állatot, melyet hanggal, mozgással megszemélyesít. A többieknek ki kell találniuk, melyik állatra gondoltak.

Játék a beszédhangokkal, szavakkal

Névsorolvasás: Minden gyermek megkapja egy hang hívóképét (Pl. sz - kígyó, z - méhecske, c - cica, s - vonat, zs - repülő, cs - csöpögő csap, r - motor) Egy gyermek szólítja őket a hangokkal. Ha 's' hangot ejt, kijön a vonat, Ha 'sz' hangot ejt, kijön a kígyó stb.

Hangfelismerés szavakban: A kosárban tárgyak vannak, mindegyik nevében megtalálható pl. a kígyó hang. A gyermek a kendő alá nyúl, és megpróbálja kitalálni, milyen tárgyat fogott meg, utána megkeresi a 'sz' hangot a nevében. Ha az elején hallja a 'sz' hangot, akkor a játékmozdonyba teszi a tárgyat, ha a végén, akkor az utolsó kocsiba, ha benne van a szóban, akkor a középső kocsiba.

Játék a szavakkal: A játék lényege, hogy a hallott szavak képét kell a kisgyermeknek megmutatnia. A nagyobb gyermekeknél a szavakat egymáshoz hasonló, kis eltérésű képzési sajátosságokkal rendelkező hangokból kell összeállítani (pl. papa-baba, pap-bab, kéz-kés)

Játék a nevekkel: A gyermekek körben ülnek. Két gyermek, pl. Gábor és Peti kezdi a játékot. Gábor megszólal, mintha telefonon hívná barátját: "Gábor hívja Petit." Ekkor Peti azonnal a saját nevét mondja, és utána teszi egy másik gyermek nevét: "Peti hívja Terit." Most Teri folytatja. Mindenkire kerüljön sor többször is, senki ne maradjon ki. Próbáljuk minél gyorsabban.

A hallási memória fejlesztése

Állat-, virág-, gyümölcs stb. memória: Alkalmasak bármilyen főfogalom alá csoportosítható szavak. Egymás után mondják a körben ülők a szavakat úgy, hogy a következő mindig mondja az előtte elhangzottakat, majd hozzátesz egy újabbat. Aki ront, vagy nem tudja folytatni a sort, kiesik.

Kirándulni megyünk: Mi kerüljön a hátizsákba? Itt is fokozatosan növekedik az elemek száma: pl. zsemle, zsebkendő, sajt, üdítő stb.

Elmentem a boltba: A játékot kezdő gyermek azt mondja: "Elmentem a boltba és vettem egy túrót." A következő gyermek: "Elmentem a boltba, vettem egy túrót, és egy tejfölt."A következő mindig ismétli, amit az előzőek mondtak, és mond hozzá egy új élelmiszernevet.

Betűk, számok sorrendje: Az elhangzás után kell kirakni betű-, illetve számkártyákkal. Fokozatosan emeljük az elemszámot, hárommal indítsuk, aztán ameddig tudja a gyermek.

Versek tanítása: Tanítsunk a gyerekeknek növekvő hosszúságú és nehézségű mondókákat, verseket!

A Varázsbetű, mint játék

Természetesen a legnagyobb öröm, ha felnőtt és gyermek együtt tud játszani. Ha van idejük, segíthetnek gyermeküknek a hallási észlelés fejlesztésében programunk segítségével is. A gyermek hangos olvasását javíthatják, a szóanyag, a mondatok tollbamondásával pedig csiszolhatják helyesírását.

 Ha gyermekük egyedül használja programunkat, akkor a Varázsbetű nagy segítséget jelenthet gyermekük számára az értelmes, hasznos játéktevékenységben. A programcsalád legfiatalabb tagja, a Bábel a fogalmi gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszköze. Szókincsbővítésre, figyelem-, memóriafejlesztésre, helyesírás gyakorlásra egyaránt használható játékos gyakorlatokat tartalmaz. A program a játékosság eszközével tanítja az ismereteket a diszlexiás panaszokkal küzdő gyermekek számára éppúgy, mint az olvasás készségszintű elsajátítását célul tűző kisiskolásoknak.

Játékötlet

Szógyűjtés, a szókincs fejlesztésére is alkalmas.

 Hol járunk, mit csinálunk? A játékvezető mond egy fogalmat, vagy főnevet: gyógyszertár, vasalás, az erdőben, a piacon stb. és a gyerekeknek olyan szavakat kell mondaniuk, amelyek kapcsolódnak ehhez a fogalomhoz. Gyorsan haladjunk, ne legyen gondolkodási idő!

Kisebb gyerekek (óvodásoknak is) fogalmai: iskolatáska, osztály, óvoda, orvosnál, kert, fürdőszoba, tévé, kirándulás, Duna - part, tűzoltó, fodrász, születésnap, Karácsony, állatkert, bevásárlás, könyvtárban stb.

Nagyobb gyerekeknek ajánlott: atomerőmű, kőkorszak, Északi - sark, űrutazás, Egyiptomi - birodalom, Hannibál, ünnepek, templom, bizonyítvány, zene, szabadidő, magány, társ, politika, család, gyermekkor - felnőttkor stb.

Testséma és téri orientáció fejlesztése

 A mozgásfejlesztés elengedhetetlenül fontos az olvasás-írás megtanulásához. Részterületei a testtudat fejlesztése (testkép, testfogalom, testséma), a tapintás, a mozgásérzékelés, az egyensúlyérzet, a két testfél mozgásának összehangolása, az alapmozgások koordinációjának javítása, a téri tájékozódás fejlesztése, a bizalomerősítő gyakorlatok.

A testkép fejlesztése

A testtudat kialakulásának első lépése a testkép ismerete, a saját test megtapasztalása, érzése. Ezt megtapasztalhatjuk mozgásokban, de emberábrázolásokban is. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is (pl. túl magas, túl kövér vagyok, stb.) Kialakulását befolyásolják az érzelmek, más emberek rólunk alkotott véleménye. Minden gyermeket hozzá kell segítenünk, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképre.

A testfogalom kialakítása

A testfogalom a saját testről szerzett tudás. A gyermek megtanulja a testrészeinek az elhelyezkedését, nevét, funkcióját. Célszerű a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni (pl. kék szalag a jobb csuklóra, szívecske a baloldalra, térdvédő a térdére, dörzsölgetjük, csipkedjük a testrészeket, meleg levegőt fújunk rá, stb.) Ha a gyermek már meg tudja nevezni a testrészt, beépült biztosan a testképébe, akkor a funkcióját gyakoroljuk.

A testséma fejlesztése

A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése. Fejlesztését az utánzómozgásokkal, gesztusjátékokkal végezzük.  A mozdulatokat hangutánzó szavakkal, ritmikus szólamokkal kísérjük. Az egyensúlygyakorlatok végzésével fejlődik a testséma, ezt segíti a két testfél integrálása (jobb-bal). Fontos az alapmozgások koordinációjának fejlesztése, a térérzékelés más tárgyakhoz, emberekhez való viszonyban. A ritmus a test mozgásainak időbeliségét jeleníti meg.