1.

Dallamfelismerés:

Þ      Lényege, hogy a gyermek egy jól ismert dalnak csak a dallamát hallja dúdolásról, hangszerről, és a szöveget neki kell kitalálnia, zenei emlékezetében kikeresnie, belső hallásában összeillesztenie.

Þ      Ha segítségül 2-3 dalt megnevezünk, csak nehezítjük a gyermek emlékezését, mert akkor először ezt a két dalt kell elképzelnie és úgy összeilleszteni a hallott hangokkal, ha viszont szabadon hagyjuk gondolkodni, lehet, hogy gyorsabban rátalál egy szövegfoszlányra vagy dallamfordulatra.

Þ      Első lépésként olyan dallamokat ismertessünk fel, amelyek kezdőmotívuma sajátos, nem téveszthető össze mással.

Þ      Nagycsoportban már olyan feladatot is adhatunk, hogy a dallamot egy nagyon jellemző belső vagy befejező motívumról ismerjék fel.

Þ      Adhatunk olyan feladatokat is, hogy a gyermekek keressék össze mindazokat a dalokat, amelyek egyformán kezdődnek.

Þ      A hasonló dallamok szövegéből eredő finom ritmuseltéréseit csak fejlett nagycsoport képes felismerni.

Þ      A bemutatott dallam mindig tiszta és pontos legyen, finoman éreztesse a szöveg ritmusát, akár dúdoljuk, akár hangszeren adjuk elő.

Þ      Fogadjuk el azt a megoldást is, amikor a gyermek nem a dal kezdősorát, hanem a szövegrészét nevezi meg, ahol ráismert.

Þ      Ha hasonló dallamot jelölt meg, énekeljük, el a kettőt egymás után és hasonlítsuk össze, mutassunk rá, hol a különbség közöttük.

Þ      A dallamfelismerésnél is alkalmazhatjuk azt a módszert, amit a hangfelismerésnél. A gyermekek kezébe annyi képes kártyát adunk, ahányféle dalból részletet dúdolunk. A gyermekek felmutatják a helyesnek vált kártyát, és az óvónő egyszerre ellenőrizheti az egész csoportot, hogy csakugyan a megfelelő dalra gondoltak-e? Ebben az esetben természetesen meg kell beszélnünk, hogy melyik kép melyik dalt jelöli.

Þ      Jó emlékeztető, ha a daloknak egy táblát készítünk, amire kirakjuk a dalokat jelképező kártyákat. Amikor új dalt tanulunk egy képet is, felteszünk a táblára. A gyermekek emlékezetében a kép visszaidézi a dalt, a dal a képet. Örülnek, hogy milyen sok dalt tudnak már, és számon tartják az üres kockákat, hogy hány dalt fognak még megtanulni.

A dallamfelismerés fokozatai:

Þ      Egy jól ismert dalt szöveg nélkül bemutatunk, a gyermekek figyelnek, megnevezik, és a felismerés után éneklik.

Þ      Először a kezdő motívumokról, később a belső vagy a befejező motívumokról is felismerik a dalt

Þ      Összegyűjtjük a bemutatott dallammotívumokhoz hasonló dalokat.

2.

Dallambujtatás:

Þ      A dallambujtatás az a játék, amikor egy jól ismert dalt hangosan kezdünk énekelni, adott jelre magunkban folytatjuk, és másik jelre újra hangosan énekeljük.

Þ      A gyermekek figyelmét ilyenkor a belső hallásra irányítjuk, egyidejűleg ne terheljük vizuális ingerrel, tehát legyen az elbújtató jel hallható. Egy kézfenntartás, vagy ökölnyitás nem elég, mert nem tud olyan pontosan a lüktetésbe illeszkedni, mint egy hallható jel, taps, koppantás vagy dobbantás.

Þ      Ahhoz, hogy a gyermekek magukban énekléskor is ugyanabban a tempóban folytassák, az egyenletes lüktetés pontos érzésére és jó tempótartási készségre van szükségük. Adjunk segítséget abban, hogy a dallambujtatás közben a lüktetést közös mozgással finom kopogással, vagy járással együtt is éreztetjük. Szoktassuk a gyermekeket arra, hogy amikor a dalt befejezték, azonnal kezdjék újra az éneklést, hogy az "elbújtatott" motívumokat egy hosszú dallamlánc részének érezzék.

Þ      A dalt a motívumoknak megfelelően, zenei értelem szerint tagoljuk, ezért fontos a hallható jel megadásának az időpontja. Mindig az előző motívum utolsó hangsúlytalan hangján adjuk meg a jelet, hogy a gyermekek a következő motívum hangsúlyánál kezdjenek magukban vagy hangosan énekelni.

Þ      Kezdetben szabályos időközönként bujtassuk el a dalt, később a gyermekek hosszabb egységeket, több motívumot énekeljenek magukban és a jel váratlan időközönként jelenjen meg.

Þ      Az újraéneklésnél a gyermekek önállóan kezdjék a dalt, a mi segítségünk fölösleges. Inkább figyeljük meg, hogy a kezdőhang egyöntetűen tiszta-e? Ugyanis vannak gyermekek, akik nem éneklik a dallamot, csak a szöveget és annak ritmusát mondják a belső hallásukban. Jó előkészítésnél ezen úgy segíthetünk, hogy kezdetben az elbujtató jelnél nem magukban, hanem csak halkan énekelnek a gyermekek. Egy darabig a belső éneklést még néma szájmozgással is segíthetik. A fejlett belső hallásnak már nincs szüksége ilyen segítségre.

A dallambujtatás fokozatai:

Þ      a dalrészlet hangosan, jelre halkan énekeljünk

Þ      a dalrészlet, szabályosan időközökben, két-, később négymotívumonként elbujtatjuk

Þ      a dallam hangos és belső éneklése adott jelre szabálytalan időközökben változik, de ebben az esetben is motívumonként.

A dallambujtatás változatos módszereinél mindig figyeljünk arra, hogy:

Þ      az egyenletes lüktetést végig éreztessük

Þ      a dalt folyamatosan kezdjük újra

Þ      a jel látható legyen

Þ      a jelet a motívum végén adjuk meg

Þ      az újrakezdésnél a hangmagasságot ellenőrizzük

Þ      a gyermeke a belső hallásukra figyelve énekeljenek, ne csak egymást utánozzák.

3. Dallamvisszhang játék:

Þ      A dallammotívumok éneklése és a kis zenei egységek külön gyakorlása ritmus- és hallásfejlesztés szempontjából is többféle célt szolgál:

Þ      a gyermek megérzi a zenei építőelemek egységét, ezzel alapfokon zenei formaérzéke fejlődik

Þ      a gyermek a rövid, változatos dallamrészek pontos megfigyelésére és utánzására szokik, ami a teljes dallamok pontos énekléséhez és végső eredményként a tiszta énekléshez vezet

Þ      a sokszor gyakorolt és mégis finom változataiban használt dallamfordulatokból ő maga is új dallamokat alakít.

Þ      Első előkészítő feladatunk, hogy megéreztessük a gyermekekkel a motívumok hosszúságát és szabályos változását. A ritmusmotívumok előkészítésnél ez óvónő és a csoport motívumonként váltott éneke igen alkalmas erre.

Þ      Másodszor arra szoktassuk a gyermekeket, hogy várják meg, amíg mi bemutatjuk a kis dallamot, és csak azután kezdjenek énekelni. Erre a célra jól felhasználhatók az ismert dallamok is Azoknál azonban arra kell figyelnünk, hogy a dalt nem folytatni kell, hanem egy kis részt megismételni. Olyan dalt válasszunk, amelynek a motívumai nem ismétlődnek meg, hanem változnak.

Þ      Harmadik fokozatban játszhatunk úgy egy ismert dallammal, hogy annak csak a szövegét használjuk fel, és új dallamot költünk hozzá.

A dallamvisszhang-játék sokban hasonlít a ritmusvisszhang-játékhoz:

Þ      a motívum hossza általában 2/4, azaz négynegyed, időnként háromszor 2/4, azaz hat negyed egység legyen

Þ      az improvizált, kitalált szöveg játékos, aktuális legyen

Þ      a válaszok folyamatosan, az egyenletes lüktetést éreztetve hangozzanak el.

A visszhangéneklést érdekesebbé teszi, hogy már nemcsak szövege és ritmusa, hanem dallama is van. A ritmikai variációk mellet most a dallamfordulatokkal bővítjük a változatok számát.

Ne csak az egyes motívumokat tervezzük meg előre, hanem a motívumok egymásutánját is.

4. Kérdés - felelet játék

új feladatot jelent és fejlettebb képességeket igényel. A kérdés és válasz dallama és szövege eltér. A kérdésre úgy kell válaszolni a gyermekeknek, hogy a kérdés szavai benne legyenek a válaszban, de a felelet égis más legyen.

Ügyeljünk a motívumok dallamai és ritmikai változatosságára. Ha a gyermekek elérnek arra a szintre, hogy egyenként is tudnak motívumokat alkotni, Akkor állítsuk feladatként, hogy mindig mást és mindig másképp énekeljenek, ezzel a gyermekek zenei emlékezőképességét és alkotó-fantáziáját is fejlesszük.

Kezdetben alkalmas a visszaéneklésre a névéneklés a köszönés, később bővíthetjük a témakört napi eseményekkel, humoros, tréfás szövegekkel.

A kitalálás, dallam- és ritmusalkotás általában egyéni munka. Fejlett nagycsoportban azonban kipróbálhatjuk a közös improvizálásnak egy érdekes módját:

Þ      a gyermekekkel egy jól ismert mondókát kezdünk el énekelni. A gyermekek az indító dallamfordulat zenei törvényszerűségeinek megérzése alapján - majdnem egyöntetűen, vagy legalábbis kis eltéréssel fogják a mondókát együtt énekelni.

A dallammotívumok éneklésének módozatai nehézségi sorrendben:

Þ      ismert dal éneklése motívumonként, az óvónő és a gyermekek felváltva énekelnek

Þ      ismert dal motívumai visszhangszerűen ismételve, óvónő - gyermekek

Þ      ismert dalból vett dallammotívumok éneklése új szöveggel, visszhangszerűen

Þ      ismert szövegek új dallamra illesztése, kitalált két-, esetleg háromütemes motívumok előéneklése először csoportosan, majd egyénileg

Þ      dallamvisszhang, úgy, hogy egy gyermeknek a csoport, vagy egy másik gyermek válaszol

Þ      kérdés-felelet kitalált dallammal és szöveggel: az óvónő kérdez, egy gyermek válaszol

Þ      kérdés-felelet játék: egy gyermek kérdez, a másik gyermek válaszol

Þ      ismert mondókára egy dallammotívum ráillesztése csoportosan

Þ      ismert mondókára egy gyermek improvizál dallamot