Gyermekhang ápolása és fejlesztése

Þ      Óvodában a gyermekhang ápolása, a szép éneklés és a gyermekhang fejlesztése is a hallásfejlesztés területéhez tartozik. A gyermek még nem tudatosan irányítja a hang képzését, egyszerűen és természetesem énekel, ahogy másoktól látja és hallja.

Þ      A gyermekhang ápolására vonatkozóan első feladatunk a gyermek hangjának védelme és megóvása. A túlerőltetés, a túl hangos vagy túl sok éneklés a hideg levegőn, poros környezetben való kiabálás, mind a gyermekhang károsodását okozza.

Þ      Alapvető követelmény a középerős, könnyed, lágy éneklés, a jó artikulálás, a szép szövegejtés.

Nehéz megmagyarázni a gyermekeknek a helyes légzés módját. Példamutatással és kis gyakorlatokkal szoktathatjuk őket a mély rekeszlégzésre és a levegőoszlop lassú kieresztésére. A kapkodó, motívumonként levegőt szippantó gyermekkel énekeljünk együtt lassan, azután mutassuk be a szép folyamatos éneklést, végül újra vele együtt próbálkozunk. Állítsunk mellé másik, helyesen lélegző gyermekeket, hogy együtt énekeljenek.

A szép éneklésre, a "hangképzésre" is alkalmazhatunk néhány játékos gyakorlatot:

Þ      A gyermekek ismert dallamot játékos szótagokkal énekelnek., mintha hangszereket utánoznának.

Þ      Ismert dalt motívumonként énekelnek egy szótaggal, a dallamívet egy magánhangzóra éneklik. Ilyenkor nem a ritmus a fontos, hanem a tiszta éneklés, a hangok lágy összekötése.

Þ      Dallamvisszhangként énekelnek egy motívumot, mindig lejjebb vagy feljebb szekvenciaszerűen. Ez a zenei megfigyelést, a jó kezdőhang-árvételt, a pontos utánzást, a tiszta éneklést és a hangnemváltás érzékelését is erősíti.

Különös gondot fordítsunk a magánhangzók megformálására:

Þ      a gyermekek laza, a hangzóknak megfelelően nagyított vagy széthúzott szájjal ismételgessék a szótagokat, és a mássalhangzókat lágyan illesszék közbe.

Összefoglalva: feladatunk a gyermekhangot védeni és óvni az erőltető énekléstől. A szép éneklés, a lágy hangszín, az egyöntetű hangzás a helyes fejlesztés eredménye.

A zenehallgatás

Az óvodai zenehallgatás feladata, hogy a gyermekeket a zene figyelmes hallgatására nevelje és felkeltse a zene iránti érdeklődésüket. Ismertessük meg őket különböző jellegű dalokkal és zenei hangulatokkal, hangszerek sajátos hangszínével és játékával.

Jelentsen örömet a gyermekek számára a zene meghallgatása is, ne csak az aktív éneklés és a játék.

A gyermek maga is szívesen énekel társainak, a többiek pedig - még ha ismerik is a dalt - türelemmel, érdeklődéssel hallgatják társuk énekét, énekes meséjét vagy bábjátékát.

A zenehallgatás anyaga

Kiscsoport:

Þ      játékdalok és mondókák, játékmozgással

Þ      gyermekdalok állatokról, virágokról

Þ      ünnepélyekhez hangulatot keltő dalok.

Középső csoport:

Þ      időjáráshoz, alkalomhoz kötődő dalok

Þ      többszakaszos, tréfás történetek

Þ      különböző hangulatot kifejező népdalok

Þ      könnyű, egyszólamú műzenei szemelvények, dallamok (hangszerrel is)

Nagycsoport:

Þ      két óvónő közös éneke vagy hangszerjátéka (kános, vagy kétszólamú könnyű feldolgozás)

Þ      dalok énekes és hangszeres előadása

Þ      ismert gyermekdalok, népdalok bemutatása , magnetofonról vagy CD-ről

Þ      más népek gyermekdalai

Þ      rövid klasszikus szemelvények.

A zene bemutatása

A kisgyermek zenei átélését erősen befolyásolja, hogy látja-e a gyermek az előadót, kíséri-e az elődadást arcjáték, gesztus.

A zenehallgatásra szoktatás lehetőségei

A zenehallgatásra nevelés alkalma és időpontja nem korlátozódik az ének-zene, foglalkozásokra. A nap bármely szakában megszólalhat egy dal, reggeli előtti, alvás utáni vagy szabad játék közben, néhány gyermeknek vagy az egész csoportnak. Feltétele a nyugodt légkör és a gyermek érdeklődése.

A zenehallgatás időtartama nemcsak a korcsoportnak, hanem a helyzetnek megfelelően is változik. Kirándulásokon is énekelhetünk a gyermekeknek, télen a csoport-szobában, énekfoglalkozás után, vagy pihentetőül, frissítőül a játék után. Az óvónő ítélje meg a dalt követő figyelemből. Hangulatból. Hányszor ismételheti meg a dalt. Az egyszeri éneklés mindenképpen kevés, hacsak nincs a dalnak 5-6- szakasza. Akkor meg a szöveg összefüggése és a humor megértése miatt kell rövid szövegmagyarázat után a dalt újraénekelni. Egy dal kb. 30 - 40 másodperc, tehát ha többször elénekeljük (három-négyszer) akkor is csak 2 - 3 percig figyelnek a gyerekek. Kevés idő alatt éppen csak megjelenne az érzelem, de nem alakulna ki belőle tartós érzelmi állapot, hangulat.

A zenehallgatás az énekfoglalkozás bármelyik részébe beépíthető, kezdődhet vagy végződhet bemutatással.

A zenehallgatás módja:

Þ      Teremtsünk nyugodt légkört, ne zavarja semmi külsőtényező az érdeklődést, ne vonja el semmi a gyermekek figyelmét a zenéről.

Þ      Ha kell, mondjunk néhány szót, ami a dal szövegét, az összefüggéseket világosabbá teszi.

Þ      A dal előadása után várjunk egy kicsit, és csak azután ismételjünk.

Þ      A gyermekek arcáról, viselkedéséről ítéljük meg, hogy még egyszer elénekelhetjük-e a dalt.

Þ      Az éneklés után hagyjunk időt, hogy a gyermekek a zene keltette hangulatból, rácsodálkozásból a hétköznapi életbe visszatérjenek.

Þ      Várjuk meg, amíg elfordulnak, beszélgetni kezdenek egymással.

Þ      A gyermekek spontán megnyilvánulásait, megjegyzéseit vegyük tudomásul, de csak akkor válaszoljunk rá, ha a gyermek kérdez

Þ      A műről, vagy a zene keltette érzelmekről beszélni óvodáskorban fölösleges túlzás.

Nem kell minden foglalkozásra zenehallgatást terveznünk, inkább építsük be a nap más időszakába, alkalomszerűen is a gyermekeknek, hogy azt zenei szempontból megfigyeljék, például, hogy dalt lassan vagy gyorsan énekeltük-e. Ilyenkor is keletkezhet zenei élmény, de befolyásolja az átélést a tudatos figyelés, az intellektuális élmény öröme. Az ilyen zenei bemutatás után sem az érzelmekről beszélünk, hanem csak a zenei alapfogalmak megértését ellenőrizzük.

A zenei nevelés tervezése

A dalanyag három év alatt fokozatosan bővül, minőségileg és mennyiségileg is. Fontos a kiscsoportban tanult dalok gyakori ismétlése. A kedves játékok vissza-visszatérése mindenkinek örömet okoz. A zeneileg lassabban fejlődő gyermekeknek a könnyű, ismert dallamok jó gyakorlási lehetőséget nyújtanak.

Az éves terv készítésénél a következő tényezőket kell ismernünk:

Þ      a korcsoport zenei követelményeit

Þ      az útmutatónak megfelelő dalanyagot (amit az óvónő válogat össze)

Þ      az adott csoport fejlettségi szintjét év elején (adottságok, új gyermekek a csoportba)

Az anyag elrendezésénél figyelnünk kell:

Þ      az új ismereteket a korábbi ismeretekre építsük

Þ      a könnyebb anyagtól haladjunk a nehezebb felé

Þ      a környezethez. Körülményekhez alkalmazkodva állítjuk össze az anyagot.

Az egy év anyagából 2-3 hónapra ütemtervet készítünk. Ez az időtartam egy nevelési szakasz egységét jelenti, ugyanakkor visszamenőleg és előre is jól áttekinthető, szükség szerint módosítható.

Tartalmazzon az ütemterv az ének-zenei foglalkozások tervezéséhez:

Þ      dalanyagot

Þ      a zenei készségfejlesztés részfeladatait

Þ      röviden és konkrétan jelöljük meg a képességfejlesztés feladatait.

Az egyes munkatervi szakaszok lezárásakor, értékelésekor a zenei fejlődés tapasztalatait is összegezzük, és ennek megfelelően alakítjuk tovább a munka következő szakaszát.