A tarkaszirmú csodarózsa
2008.07.24. 15:01
évzáróra - /sok szereplős
A tarkaszirmú csodarózsa
ASSZONY: Jó éjszakát kicsikéim, álmodjatok rózsásat! Hunyjátok le szemeiteket é gyorsan aludjatok el!
1.gyerek: (felül) Én így nem tudok aludni! Olyan éhes vagyok, hogy a gyomrom korgása hét mérföldre is elhallatszik.
2.gyerek: Szegény édesanyánk hajnaltól késő estig dolgozik, mégis napok óta nem tud nekünk vacsorát adni.
3.gyerek: Mi lenne, ha megforgatnánk a sorsunk kerekét? Elmennénk szerencsét próbálni?
4.gyerek: Menjünk el a király szolgálatába!
5.gyerek: Jó, most aludjunk egy nagyot, és reggel elindulunk mindannyian!
(alszanak, felébrednek)
1.gyerek: -Jó reggelt édesanyánk! elhatároztuk, hogy véget vetünk a nagy szegénységünknek! Elindulunk szerencsét próbálni!
ASSZONY: - Jaj édes fiaim! Mi lesz vélem, ha így kifogyok az én derék gyerekeimből!
2.gyerek: - Ne búsuljon édesanyám! Tudom biztosan, hogy szerencsével járunk! Jobbra fordul majd a sorsunk!
3.gyerek: - Édesanyám! Süssön nekünk hamubasült pogácsát, hogy ne éhezzünk az úton!
ASSZONY: - Sütök én, hogyne sütnék! Adnék én többet is, ha volna miből!
4.gyerek: - Köszönjük édesanyám! Meglásd ezüsttel, arannyal térünk majd haza, megháláljuk jóságodat!
ASSZONY: - Nem kell nekem se arany, se ezüst, csak Ti gyertek haza épségben egészségben!
Elbúcsúznak egymástól, integetve eltávolodnak.
5.gyerek: Elindulunk ország, világ ellen. Megyünk erdőkön, mezőkön átal, hegynek föl, völgynek le.
GYEREKEK: Mi kopog? GYEREKEK: Mi ragyog?
Mi kopog? Mi ragyog?
HARKÁLY: Harkály vagyok, kopogok BÉKA: Hát nem tudod, ki vagyok?
Nem is tudom, mióta Béka vagyok, leveli,
vár rám ez a diófa! ki a fiát neveli.
3.gyerek: Itt vagyunk a Bergengóc király városában. Menjünk a palotába!
4.gyerek: -Felséges királyom! Életem, halálom kezedbe ajánlom! Szerencsét próbálni jöttünk, hogy szolgálatodba álljunk!
KIRÁLY: -Adjon isten szegénylegények! Nagy a bánat a mi országunkban! Már három esztendeje annak, hogy a kicsi királykisasszonyok játékukkal, kacajukkal megzavarták az erre járó óriás nyugalmát. Az óriás, haragjában elaltatta a királylányokat! Csak akkor ébrednek fel, ha a tarkaszirmú csodarózsával megsimítjuk arcukat, és belélegzik a csodarózsa illatát.
2.gyerek:: -Hol találjuk azt a tarkaszirmú csodarózsát?
1.gyerek:: -Máris indulunk, hogy elhozzuk Néked!
KIRÁLY: -Sajnos, azt senki sem tudja! Sok derék királyfi, bárók, hercegek indultak, hogy megkeressék, de mindegyik dolgavégezetlenül tért vissza, senki nem hallott erről a rózsáról.
5.gyerek:: -Engedje meg felséges királyom, hogy mi is szerencsét próbáljunk!
KIRÁLY: -Olyan sokan nem tértek vissza, néhány jó katonám elkísér benneteket a hosszú úton! Induljatok, s járjatok szerencsével!
2.gyerek:: Keressük meg a Tavaszt, Neki van a legtöbb virága. Kérdezzük meg van-e neki tarkaszirmú csodarózsája.
Induljunk, hát jó hajnalban, menjünk, mendegéljünk,
Míg a rózsát meg nem leljük, új tájakra érünk
Hosszú az út kacskaringós, folyton visz a lábunk,
Hegyen, völgyön, nagy tengeren, csudadolgot látunk.
Hosszú az út kacskaringós, tekerentyűs, hepe-hupás,
Bakdácsol már lábunk
Folyóparton megpihenünk, homokpart az ágyunk.
1.gyerek: Nézzétek! Milyen szép tó!
KATONÁK: Ez a tó, ha enyim lenne, … minden nap fürödnék benne.
(középsősök) A forró nyár ünnepére … leúsznék a fenekére.
Cirógatnám sok szép halát, ...bíztatnám a békák karát.
Cimboráznék a csiborral, … kínálgatnám mézzel, borral.
Fésülném a habok fodrát, … ugratnám a vízibolhát.
Hínár-karosszékben ülvén, … rák ollóját köszörülném.
A sás között, ahogy lóg ott, … bámulnám a vízipókot
Ez a tó, ha enyim lenne, … nap, hold szebben menne benne.
Kék hajnalban, opál estén, … a titkait mind kilesném.
Dédelgetném én naphosszat, … boldog lenne minden moszat.
(A tavon ott szaladgál a vízipók)
FIÚK: Hová szaladsz vízipók?
VÍZIPÓK: Keresem a békát!
FIÚK: Miért nem húzol kis cipőt?
VÍZIPÓK: Gyorsabb így mezítláb!
FIÚK: Miért futsz ily sebesen?
VÍZIPÓK: Én leszek a násznagy, … ma tartják a lagziját a békakirálynak.
FIÚK: Hol lesz a lakodalom?
VÍZIPÓK: A királyi házban: sásból, nádból épített tavi palotában.
FIÚK: Hát a menyasszony ki lesz, békakirály lánya?
VÍZIPÓK: Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya.
VÍZITÜNDÉR (sírdogál) Sajnos kiejtettem a kezemből a békakirály jegygyűrűjét. Nem lesz esküvő….
( mindenki elkezdi keresni a gyűrűt. Végül a béka beugrik a tóba, és kihozza a gyűrűt)
VÍZITÜNDÉR: No! Ti szegénylegények! Jó tét helyébe jót várhattok! Ezt a szirmot Neked adom! Tedd el, még hasznát vehetitek!
Induljunk, hát jó hajnalban, menjünk, mendegéljünk,
Míg a rózsát meg nem leljük, új tájakra érünk
Hosszú az út kacskaringós, folyton visz a lábunk,
Hegyen, völgyön, nagy tengeren, csudadolgot látunk.
Hosszú az út kacskaringós, tekerentyűs, hepe-hupás,
Bakdácsol már lábunk
Folyóparton megpihenünk, homokpart az ágyunk.
1 Gyerek Erdő szélén kicsi ház!
Vándorok Kicsi házra ki vigyáz?
1 állatka Hold bakter a csősze, … hőscincér az őre.
Állatok (kicsik): Lakik benne éji lepke, … három sovány denevér,
keresztes pók a gerendán … s mind aki csak belefér.
mezőről jött kisegér, … fülesbagoly, csigabiga,
bundás pele, fürge gyík.. … itt lakik most, itt lakik.
S erdőszéli kis kunyhóban … téli álmot álmodik.
ÁLLATOK: -Olyan éhesek vagyunk, ázunk-fázunk!
GYEREKEK: -Segítünk nektek élelmet keresni. Mi magunk is megéheztünk a hosszú úton!
Vándorok: Megyek, megyek, mendegélek … kerek erdőn keresgélek!
(mindenki) Vackort, vadrózsát, virágszagú szamócát
Nagykalapos gombát, … de nem a bolondját!
Vándorok: Dombon törik a diót, … hegyormon a mogyorót
(nagyok) zajuk ide csattog …….. völgyben meg a makkot!
-Három diót feltörtem, … négy mogyorót megettem.
Leltem egy zsák makkot, … ebből Ti is kaptok!
(mindenki leül, eszegeti a mogyorót)
Vándorok: Jó a ropogó piri mogyoró.
(középsősök) Mackó uram szereti, … bokrában felkeresi
Egy tenyere tele vele, … a másikkal úgy csap bele.
Meghámozza, lám, lám, … és bekapja hám, hám!
Ha teleszed egy mancsot, … vígan eszi és csámcsog
Jó a ropogó piri mogyoró!
KÖRJÁTÉKOK: Kiszáradt a diófa…
Lipem, lopom …
A kállói szőlőbe …
Alma, alma… (közben szétszélednek, kicsik visszaülnek)
Vándorok: Érik az alma, … hajlik a gallya,
fűre hajlik, mint egy sátor, … a sok édes almától.
Szedjük, kapjuk, … habosra harapjuk,
a többivel mi legyen? … Holnapra hagyjuk.
1 állatka: No! Ti szegénylegények! Jó tét helyébe jót várhattok! Ezt a szirmot Neked adom! Tedd el, még hasznát vehetitek!
Induljunk, hát jó hajnalban, menjünk, mendegéljünk,
Míg a rózsát meg nem leljük, új tájakra érünk
Hosszú az út kacskaringós, folyton visz a lábunk,
Hegyen, völgyön, nagy tengeren, csudadolgot látunk.
Hosszú az út kacskaringós, tekerentyűs, hepe-hupás,
Bakdácsol már lábunk
Folyóparton megpihenünk, homokpart az ágyunk.
1. gyerek: Ideérkeztünk az üveghegyhez. Hogy másszunk fel? Hiszen az üveghegy nagyon csúszik!
2. gyerek: Álljunk egymás hátára!
Vándorok: Az nem jó! Összedőlünk, mint a farkasok!
3. gyerek: Akkor dobjunk fel egy kötelet a tetejére, és másszunk fel!
HÓÓÓÓ HOPP!
Vándorok: Húzzad, húzzad magadat, … én is húzom magamat! 3x
HÓÓÓÓ HOPP!
4. gyerek: Nézzétek! Törpék ülnek amott!
5. gyerek:: Miért lógatjátok az orrotokat?
TÖRPE: Mert kialudt a tüzünk, és nem tudunk új tüzet gyújtani.
TÖRPE: Ha nem tudunk tüzet rakni, nem tudjuk eljárni a híres törpetáncot.
TÖRPE: Törpetánc nélkül nem is vagyunk igazi törpék!
Vándorok: Ne búsuljatok! Majd mi rakunk Nektek tüzet!
Párban fűrészelve: Ha a törpék szomorúak, fűrészeljünk faágakat
Si-hu, si-hu, ne jagyd abba, gondolj csak a királylányra
(megrakják a tüzet, leülnek félkörbe)
TÖRPÉK: Fenn a hegyen körbe, körbe … tűztáncot jár három törpe.
táncolva Rátiporva kőre, rögre … azt huhogják megpörögve.
Hipp-hopp, hepe-hupa … avar-muhar, jaj, de puha!
Zeng a dalunk mindörökre: … Törpe bögre, görbe bögre!
TÖRPE: -No! Ti szegénylegények! Jó tét helyébe jót várhattok! Ezt a szirmot Neked adom! Tedd el, még hasznát vehetitek!
Induljunk, hát jó hajnalban, menjünk, mendegéljünk,
Míg a rózsát meg nem leljük, új tájakra érünk
Hosszú az út kacskaringós, folyton visz a lábunk,
Hegyen, völgyön, nagy tengeren, csudadolgot látunk.
Hosszú az út kacskaringós, tekerentyűs, hepe-hupás,
Bakdácsol már lábunk
Folyóparton megpihenünk, homokpart az ágyunk.
BOKOR: -Vándorlegények! Gyertek ide! Segítsetek rajtam!
( keresik a hang gazdáját)
BOKOR: -Én vagyok a bodza bokor! Itt áll mellettem ez a nagy korhadt fa. Elfogja előlem a napot. Pedig, ha a napsugarak táncot járhatnának az ágaim között, rögtön kivirágoznék!
1. gyerek:: -Persze, hogy segítünk! Majd mi kivágjuk!
-KIPP-KOPI-KIPP KOPP KOPP
2. gyerek:: -Vigyázz! Dől a fa! Óóóóó! Bumm!
KICSIK: Szoknyát varrat a bodza, … így készül a tavaszra,
csipkés szélűt és puhát… éppolyat, mint nagyanyja
mert, ha nem varratna, ..hát, csupasz maradna.
Lányok -Mi szél hozott kis futár?
Fiúk -Nem szél hozott, napsugár.
Lányok: -Kedves gazdád ki lehet?
Fiúk -Fűnevelő kikelet!
Lányok -S, mi a jó hír aranyom?
Fiúk -Sárgulhat a kalapom!
Lányok -Jó a hír, jó a hír! Isten hozott gólyahír!
BOKOR: -No! Ti szegénylegények! Jó tét helyébe jót várhattok! Ezt a szirmot Neked adom! Tedd el, még hasznát vehetitek!
3 GYEREK: Egy, kettő, három, négy, … kis őzike hová mégy?
ŐZIKE: Elég, hogyha tudom én, … tavasz elé futok én!
3 GYEREK: Egy, kettő, három, négy, … te kis nyuszi hová mégy?
NYUSZI: Se erdőbe, se rétre, … a szép tavasz elébe.
3 GYEREK: Egy, kettő, három, négy, … te kis madár vígan légy!
Olyan szép dalt daloljál, … szebb legyen a tavasznál.
3.gyerek: Hallottátok? Ők is a tavaszhoz mennek! Menjünk utánuk!
Induljunk, hát jó hajnalban, menjünk, mendegéljünk,
Míg a rózsát meg nem leljük, új tájakra érünk
Hosszú az út kacskaringós, folyton visz a lábunk,
Hegyen, völgyön, nagy tengeren, csudadolgot látunk.
Hosszú az út kacskaringós, tekerentyűs, hepe-hupás,
Bakdácsol már lábunk
Folyóparton megpihenünk, homokpart az ágyunk.
4.gyerek: Elfutott az őzike, elszaladt a nyuszi, elrepült a kismadár. Most hol keressük a tavaszt?
5.gyerek: Mikor elkezdődött az új év, még tél volt!
Vándorok: Új év, új év új esztendő! Hány csemetéd van?
Kicsik: Tíz, meg kettő: … Jégen járó Január, … fagyot fújó Február,
rügymozdító Március, … Április, füttyös, fiús.
Virághabos víg Május, … kalászkonyító Június,
kaszasuhintó Július, … aranyat izzó Augusztus,
szőlőszagú Szeptember, … levelet ontó Október,
ködnevelő November, … deres, darás December.
1.gyerek: Miről ismerjük majd fel a tavaszt?
Vándorok Gyorsan jött, és ment a nyár, … virágpapucsban szaladt,
(4 nagycsoportos) telerakta gazdagon … a gyümölcsös kosarat.
Szélcipőben jött az ősz, … fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt, … lepergett a sárga lomb.
Hócsizmában jött a tél, … nagy pehelybatyut cipelt,
megcsúszott a tó jegén … fehér lett a rét, a kert.
Mezítláb jött a tavasz, … s akkora csodát csinált,
hogy kinyílt a gólyahír, … s kikeltek a kislibák!
Vándorok: Elmúlt a tél, itt a tavasz, … minden bokor újra éled,
(középsősök) a földből a virágokat … előhúzzák a tündérek.
Április is segít nekik, … megáll minden kicsi fánál, virágot tűz mindenhová, … tavasz van ott, merre járt már.
Virágot hint a friss szélbe, … száll a színek zivatarja
s merre elmegy, a kopár föld … virágoktól tarka-barka.
KÖRJÁTÉKOK: Beültettem kiskertemet…
Fehér liliomszál…
Bújj, bújj zöld ág…
TAVASZTÜNDÉR: Vándorlegények! Már vártalak benneteket! Tudom, hogy a tarkaszirmú csodarózsáért jöttetek.
2.gyerek: Tavasztündér! Kérlek igazíts minket útba! Hol találjuk a tarkaszirmú csodarózsabokrot?
TAVASZTÜNDÉR: Ha-ha-ha! Tarkaszirmú csodarózsabokor? Olyan nem is létezik!
A csodaszirmokat csak egyesével lehet megszerezni, amit Ti megtettetek azzal, hogy segítettetek a bajbajutottakon. Adok Nektek egy zöldellő ágat!
(ráteszik a szirmokat)
Most már megsimíthatjátok az alvó királylányok orcáját a tarkaszirmú csodarózsával!
Vándorok: Köszönjük Tavasztündér!
ÉNEK: Iglice szívem…
3.gyerek: Felséges királyom, életem, halálom, kezedbe ajánlom, meghoztuk a csodarózsát!
(felélesztik a királylányokat, örülnek)
KIRÁLY: No! Még ilyen derék vándorokkal nem találkoztam! Mit kívántok tőlem cserébe?
4.gyerek: Mi csak annyit kérünk, hogy szegény édesanyánknak fordítsa jobbra a sorsát.
KIRÁLY: Olyan nagy ez a palota. Elfértek itt mindannyian az édesanyátokkal együtt! Eztán már nem lesz gondotok semmire, élhettek itt boldogan míg világ, s két nap!
ÉNEK: Itt ül egy kis kosárban…
(az ének végén még egyszer, kétszer eléneklik a dalt, közben mindenki megkeresi a párját)
TÁNC
|