A tücsök és az egérke lakodalma

Eszközök: paraván, söprű, garas, bolti kellékek, piros szalag, tükör, fazék, fejdíszek

Tücsök kisasszony dalolva söprögeti a szobáját. Egyszer csak kopp! - valami koppan a padlón. Tücsök kisasszony fölemeli azt a valamit:

- Jé egy fényes ezüstgaras! Jót nevetett örömében, aztán így töprengett:

- No, most mit vásároljak magamnak ezért az ezüst garasért? Vegyek egy narancsot? Cseresznyét vásároljak? Inkább elmegyek a boltba és majd meglátom, hogy mi lesz ott.

- Jó napot cica asszonyság!

- Szia tücsök kisasszony.

- Találtam egy ezüst garast, el szeretném költeni, de nem is tudom mit vásároljak.

- Sok szép holmi van az én boltomban, biztosan tudsz majd választani! Nézd csak! Itt egy szép virágos szoknya.

- Nem is tudom, nem is tudom. Szerintem, túl világos a színe!

- Nézd, milyen szép piros szalag! Illene a nyakadba!
- Milyen selymes, milyen szép!

- Próbáld fel! Gyere segítek neked! – beleköti a nyakába a szalagot.
- Ó, de jól áll neked ez a piros szalag! Itt a tükör nézd meg megad benne!

- Máris megveszem ezt a piros szalagot!

- Viszontlátásra cica asszonyság!

- Szerbusz tücsökkisasszony!

A piros szalaggal a nyakában kiült az ablakába.

- Kiülök az ablakomba hadd lássa mindenki az új piros szalagomat!

Egyszer csak az ablak elé ért a bika…., a ló…., a szamár…., a kakas…., a béka.

- Ó, de szép vagy, Tücsök! Akarsz-e a feleségem lenni?

- Először énekelj valamit!

- Búúú…..búúú….- - ue más állatok hangjával

- Jujj! Csúf a hangod! Hord el magad!

- Búúú…..búúú….búúú. A bika szomorúan odébbállt. - ue más állatok hangjával

Már esteledett, mikor az ablak alá ért az egérke:

- Ó, de szép vagy, Tücsök! Akarsz-e a feleségem lenni?

- Először énekelj valamit!

- Cin-cin-cin……

- Gyönyörű a hangod! Te leszel a párom, senki más! Gyere be hozzám Egérke, nyomban megfőzöm a lakodalmi vacsorát.

Egérke bement a Tücsök kisasszony házába. Tücsök kisasszony tűzre tette a nagy leves fazekat, s így szól vőlegényéhez:

- Most elmegyek cukros kalácsot vásárolni, addig te vigyázz a levesre, oda ne égesd!

Egérke meg úgy vigyázott a levesre, olyan buzgón leste, hogy egyszer csak belepottyant.

Hazaért Tücsök kisasszony a cukros kaláccsal, keresi, szólítgatja az Egérkét, mindhiába.

- Egérke, egérke, hol vagy? Nézd csak meghoztam a finom cukros kalácsot!

Vőlegényem, merre vagy, hová bujkálsz?

Egyszer csak látja ám, hogy a leveses fazékban úszkál Egérke. Tücsök kisasszony nagy hangosan sírni kezdett:

- Levesbe esett a vőlegényem, brühühü!

- Levesbe esett a vőlegény!!! – ijedten mondják és csatlakoznak a sírókhoz, jajjveszékelőkhöz.

A nagy sírásra odasietett a bika, a ló, a szamár, a cica, a kakas, a béka, és együtt bőgött, nyerített, iázott, miákolt, kukorékolt, brekegett a síró-rívó menyasszonnyal.

Egyszer csak kiugrik Egérke a fazékból és megszólalt:

- Mi ez a nagy zenebona? Cin-cin-cin?

- Hát nem esett bajod?
- Hát nem esett baja cirip-cipip!!!!!

Nyomban abbahagyták a bús sírást.

- Gyertek tartsuk meg a lakodalmat! Kaptak egy kanállal a lakodalmi levesből, és jut mindenkinek egy harapás a cukros kalácsból.

Valamennyien körbetáncolták a menyasszonyt és a vőlegényt.

Házasodik a tücsök, szúnyoglányát kéri,

Csiszeg - csoszog a tetű, násznagy akar lenni.

Odaugrik a bolha, vőfély akar lenni,

Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni.

Fergeteges lakodalmi táncot járnak.

Hegedül a kisegér, penget rajta,

Csellón játszik a macska vonó a farka,

Ez a csuda zenekar, cincog-nyávog,

A lagziba a táncot csak erre járod.

Tücsök kisasszony és Egérke esküvőjét azóta is emlegetik hetedhét országban.