Évzáró : Évzáró 2005 Tiszagyulaháza |
Évzáró 2005 Tiszagyulaháza
2008.07.26. 17:25
Óvoda Tiszagyulaháza Szerkesztette: Nagy Zoltánné
Évzáró 2005 június 03.
Barangoljuk be az évszakok birodalmát.
Nyáron nagyon meleg van, - Köralakítás (el. tapssal) 2X
Télen nagyon hideg van,
Ősszel esik az eső,
Soha nincsen jó idő.
Alma, alma, - homlokra tett kézzel nézünk fölfelé (jobb-bal)
Piros alma odafönn a fán. - nyújtózás fölfelé jobb és bal karral
Ha elérném nem kímélném, - ugrás fölfelé, nyújtózkodva
leszakítanám.
De elérnem nincs reményem, - legyintés, fejcsóválás
várom, hogy a szél - guggolás
azt az almát, piros almát lefújja elém. - magasba mutatás
Almaszedés - Donászi Magda verse - Aleva Mária - mozgással
Három kislány almát szed,
egyik kisebb, másik szebb,
nótázik a legkisebb,
mind a három almát szed.
Délig szettek száz egyet,
három puttony megtellett,
Napnyugtáig még százat,
három kislány elfárad
Lipem – lopom a szőlőt, - Köralakítás a mese szereplői kiválnak a körből,
elaludt az öreg csősz, a fejdíszeket fölrakják.
furkós bot a kezébe, - Óvónő: széket készít a csősznek.
vaskalap a fejébe. - Egyenletes lüktetés – ritmus taps, dobbantással
Mese: Lipem lopom
Pásztor: (balról bejön, megáll a szín közepén)
-
Én vagyok a szőlőpásztor. (egyet üt a botjával) Bumm!! (ide-oda járkál, közben be-betekint a szőlőtőkék mögé)
-
Egy lélek se jár erre, pihenek hát egy kicsit.
(leül a szőlőtőkék mögé, botját a térde közzé fogja, fejét lehajtja, szuszogva alszik)
Róka: (jobbról be-bekémlel, halkan szól a közönségnek.) - Elaludt a pásztor!
(1. A szőlőhöz settenkedik, és óvatosan csipegeti a szőlőt)
(2. Bátran körbejárja a szőlőt, és gyorsabban csipeget)
(3. Ide-oda szökken, markával szedi a szőlő, hangosan csámcsog)
- Ó de finom, ó de jó, pocakomba ez való!
Nyúl, mókus: (balról bekukucskál a rókához) - Mit csinálsz róka?
Róka: (1. súgva) - (2. középhangerővel) - (3. hangosan csámcsogva)
Lipem-lopom a szőlőt
elaludt az öreg csősz,
furkósbot a kezébe,
vaskalap a fejébe.
Nyúl, mókus: (fejcsóválva, fenyegetve): - Baj lesz ebből róka koma, meglásd!!
Róka: (legyint egyet) - Ugyan már, ne okoskodj annyit!
Nyúl, mókus: (vállát megvonja) - Hát, te tudod, én csak a javadat akarom.
Róka: (csámcsogva eszik, háttal a pásztornak)
Pásztor: (felébred, feláll, dörzsöli a szemét, majd nagyot koppant a földre)
- Nem hiszek a szememnek, tolvaj jár a kertemben! Bumm!
Róka: (ijedtében nagyot ugrik, s befut a szőlőtőkék közé)
Pásztor: (körbe- körbe kergeti, aztán össze-vissza, míg egyszer szembekerül vele)
- Megállj róka elkaplak!
Róka: (kimenekül a színről) – Jaj-jaj, juj-juj-juj, fussunk, szaladjunk!
Pásztor: (fenyegeti a rókát a botjával)
- Szerencséd, hogy elfutottál! Ne kerülj a kezem közzé, mert ellátom a bajodat!
Ezután én is nyitva tartom a szemem, mert én vagyok a szőlőpásztor! A szőlőre én vigyázok! Bumm!
Kiszáradt a diófa, - nagyok belűre kört alakítanak, ____________
nem játszhatunk alatta, - kicsik kívülről járnak,
majd meg újul tavaszra, - nagyok sarokkoppantás, kicsik bújnak a kapuk majd játszhatunk alatta alatt, - helyrevonulás
Diószegi dió – Dénes György verse - Szikora Dani – mozgással, majd két társával
Diószeg, Diószeg,
három fiú diót szed,
egyik veri, másik eszi,
a harmadik nézegeti,
feldobja, elkapja,
tele már a kalapja.
Diószeg, Diószeg,
három suhanc diót szed,
mind a három összenevet,
kiszedik a dióbelet,
ide kukk, oda kukk,
összekoccan a foguk.
Csalogató – Veress Miklós verse - Kis Kamilla – kézmozdulatokkal
Napraforgó, aranytál,
Egész nyáron ragyogtál.
Ragyogtál, forogtál,
Mezők szépe te voltál.
Napraforgó megértél,
Pergess magot, itt a tél.
Mag, mag bújj elő,
Vár a rigó, vár a cinke,
Vár a madáretető.
Varjú károg, - szöveghez illeszkedő egyenletes mozgásokkal
Fúj a szél,
Esik a hó itt a tél.
Jajj, de nagyon hideg van,
Ropog a hó alattam,
Vígan csúszik a kis szán,
most örülök igazán!
Elefántbánat - Gyárfás Endre verse - Balázsi István nagy cipőben
Panaszkodik az elefánt,
röstelli, hogy nagy a lába,
ha kirakja a cipőjét
mikuláskor ablakába.
De ha másnap ajándékkal
színültig telt cipő várja,
örülhet az elefánt, hogy
olyan nagyra nőtt a lába.
Nagy a hó igazán, - középre futnak, téli játékokat imitálnak
fut a sí meg a szán, hejhó!
Lecsúszik a Jani meg a Ferkó.
Halihó gurul ez a gömböc, - ülésben forog,
jön a hóember, - hóembert utánoz,
nagy a busa feje,
mosolyog a szeme
csuda jó ember
Halihó puha pihe hullám, - forgás lassan
ez a hótenger,
lesüt a nap oda, - fejük fölé tartják a kezüket,
lecsorog a csoda, - olvadó hóembert utánoznak
hol a hó ember?
Medve töprengés - Weöres Sándor verse - Katonka Norbi mutogatással
Jön a tavasz, megy a tél,
Öreg mackó üldögél:
Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom sose más!
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok,
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.
Jöjj ki napocska, - 1x ülésben szöveghez illő mozdulatokkal
Itt apád, itt anyád,
Sót törünk, borsot törünk,
Tökkel harangozunk.
Lári-fári, lári-fári, - 1. kicsik középre körbe, nagyok párokban
Süt a nap már nem kell fázni, keresztfogással a piros vonalhoz.
Lári-fári, lári-fári ki a rétre ibolyázni. - 2. kicsik taps, ugrálás, nagyok, szökdécselés
Szedem szép virágom, kötöm bokrétába, - kettős kör kialakítása,
A fejedre tűzöm, gyöngyös koszorúba, - két kör ellentétesen forog
Erdő, mező gerlice, hallod-e te picike, - hangszínfelismerő játék
Mond meg az én nevemet, elfoglalom helyedet.
Kellene szép kert jó termő, - kettős körből, egy nagy kör kialakítása
Léc kapuján kis rézcsengő, - Szilvi! menetirányba haladj!!!
Kellene még, négy fakerék,
Egy taligát rá föltennék. - leülünk
Beültetem kis kertemet a tavasszal, - Kis Kamilla énekel
Rózsa szegfű, nefelejcs és ibolyával,
Ki is keltek egyenként,
elszeretném adni mind, de most mindjárt.
Fű, fű, fű, - kiugrik a nyúl
Szép zöld fű,
Gyere ki te
nagy fülű!
Jó nyúltappancs nagyot toppants, - helyreugrálnak páros lábon ütemsúlyra.
Rúgj a földbe, visszarúg,
Így a nyuszi messze jut.
Weöres Sándor: A kutya-tár - Barta Zoltán – dobbal
Harap utca három alatt
Megnyílott a kutya-tár,
Síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Húsz forintért tarka kutya, - 3 „kutya” játsza
Tízért fehér kutya jár,
Törzs-vevőknek öt forintért
Kapható a kutya már.
Kutya-tár! Kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Gólya, gólya gilice, - közös dal,
Mitől véres a lábad, - Szervezés!! Állarcok felvételé
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja.
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Mesélők: Katonka Norbi
Volt egy török, Mehemed,
Sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed,
Milyenek a tehenek.
Egyszer aztán Mehemed,
Lát egy csomó tehenet.
„Én vagyok a Mehemed!”
„Mi vagyunk a tehenek!”
Csodálkozik Mehemed:
„Ilyenek a tehenek?”
Balázsi István
Számlálgatja Mehemed,
Hányfélék a tehenek.
Megis számol Mehemed
Háromféle tehenet.
Fehéret, feketét, tarkát,
„Meg ne fogd a tehén farkát!”
Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek.
Mimetikus játékkal: Tehenek: Marcsi, Zoli, Kamilla. Mehemed: Alex
Szervezés: Készülődés a meséhez, teremrendezés.
Zene:
A tücsök és az egérke lakodalma
Eszközök: paraván, söprű, garas, bolti kellékek, piros szalag, tükör, fazék, szedőkanál, fejdíszek
Tücsök kisasszony dalolva söprögeti a szobáját. Egyszer csak kopp! - valami koppan a padlón. Tücsök kisasszony fölemeli azt a valamit:
- Jé egy fényes ezüstgaras! Jót nevetett örömében, aztán így töprengett:
- No, most mit vásároljak magamnak ezért az ezüst garasért? Vegyek egy narancsot? Cseresznyét vásároljak? Inkább elmegyek a boltba és majd meglátom, hogy mi lesz ott.
- Jó napot cica asszonyság!
- Szia tücsök kisasszony.
- Találtam egy ezüst garast, el szeretném költeni, de nem is tudom mit vásároljak.
- Sok szép holmi van az én boltomban, biztosan tudsz majd választani! Nézd csak! Itt egy szép virágos szoknya.
- Nem is tudom, nem is tudom. Szerintem, túl virágos!
- Nézd, milyen szép piros szalag! Illene a nyakadba!
- Milyen selymes, milyen szép!
- Próbáld fel! Gyere segítek neked! – beleköti a nyakába a szalagot.
- Ó, de jól áll neked ez a piros szalag! Itt a tükör nézd meg megad benne!
- Máris megveszem ezt a piros szalagot!
- Viszontlátásra cica asszonyság!
- Szerbusz tücsökkisasszony!
A piros szalaggal a nyakában kiült az ablakába.
- Kiülök az ablakomba hadd lássa mindenki az új piros szalagomat!
Egyszer csak az ablak elé ért a bika…., a ló…., a szamár…., a kakas…., a béka.
- Ó, de szép vagy, Tücsök! Akarsz-e a feleségem lenni?
- Először énekelj valamit!
- Búúú…..búúú….- - ue más állatok hangjával
- Jujj! Csúf a hangod! Hord el magad!
- Búúú…..búúú….búúú. A bika szomorúan odébbállt. - ue más állatok hangjával
Már esteledett, mikor az ablak alá ért az egérke:
- Ó, de szép vagy, Tücsök! Akarsz-e a feleségem lenni?
- Először énekelj valamit!
- Cin-cin-cin……
- Gyönyörű a hangod! Te leszel a párom, senki más! Gyere be hozzám Egérke, nyomban megfőzöm a lakodalmi vacsorát.
Egérke bement a Tücsök kisasszony házába. Tücsök kisasszony tűzre tette (terem közepére)a nagy leves fazekat, s így szól vőlegényéhez:
- Most elmegyek cukros kalácsot vásárolni, addig te vigyázz a levesre, oda ne égesd!
Egérke meg úgy vigyázott a levesre, olyan buzgón leste, hogy egyszer csak belepottyant.
Hazaért Tücsök kisasszony a cukros kaláccsal, keresi, szólítgatja az Egérkét, mindhiába.
- Egérke, egérke, hol vagy? Nézd csak meghoztam a finom cukros kalácsot!
Vőlegényem, merre vagy, hová bujkálsz?
Egyszer csak látja ám, hogy a leveses fazékban úszkál Egérke. Tücsök kisasszony nagy hangosan sírni kezdett:
- Levesbe esett a vőlegényem, brühühü!
- Mi ez a nagy sírás-rívás? – kérdezik az állatok sorban
- Levesbe esett a vőlegény!!! – ijedten mondják és csatlakoznak a sírókhoz, jajjveszékelőkhöz.
A nagy sírásra odasietett a bika, a ló, a szamár, a cica, a kakas, a béka, és együtt bőgött, nyerített, iázott, miákolt, kukorékolt, brekegett a síró-rívó menyasszonnyal.
Egyszer csak kiugrik Egérke a fazékból és megszólalt:
- Mi ez a nagy zenebona? Cin-cin-cin?
- Hát nem esett bajod?
- Hát nem esett baja cirip-cipip!!!!! - mondja örömmel a bikának, a bika a lónak……..
Nyomban abbahagyták a bús sírást.
- Gyertek tartsuk meg a lakodalmat! Kaptak egy kanállal a lakodalmi levesből, és jut mindenkinek egy harapás a cukros kalácsból.
Valamennyien körbetáncolták a menyasszonyt és a vőlegényt.
Házasodik a tücsök, szúnyoglányát kéri,
Csiszeg - csoszog a tetű, násznagy akar lenni.
Odaugrik a bolha, vőfély akar lenni,
Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni.
Fergeteges lakodalmi táncot járnak.
Hegedül a kisegér, penget rajta,
Csellón játszik a macska vonó a farka,
Ez a csuda zenekar, cincog-nyávog,
A lagziba a táncot csak erre járod.
Zene: az egész csoport együtt járja a táncot!
Tücsök kisasszony és Egérke esküvőjét azóta is emlegetik hetedhét országban.
Ballagás
Weöres Sándor: Kocsi és vonat
Jön a kocsi, fut a kocsi: - Kanalas M ütemsúlyra,
Patkó - dobogás. - Botos Alex egyenletesen tapsol
Jön a vonat, fut a vonat:
Zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fut a vonat?
Völgyön, hegyen át!
Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
Fut a sínen a kerék, forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
Fekete az alagút, a masina fut.
Sári néni utazik…… - beszállnak a vonatba
- Hova utazik Sári néni?
- Az óvodába ballagásra! Sihuhuhu….. – sorakozás egy vonalban
Búcsúzó
Óvodának három éve,
vidám napok szép emléke,
elbúcsúzom tőled,
itt hagylak ma végleg.
Vár már rám az iskola,
benne a sok új csoda:
betűvarázs, számország
kitárul a nagyvilág.
ám a sok vidám napot
mit az óvodám adott,
elfeledni nem fogom,
ezt már biztosan tudom.
Ének: Kedves óvodám..., Autó vonat…, Iskolába íratott…
Vakáció - Czeglédi Gabriella verse
Úgy várom a vakációt!
Úsztatok majd papírhajót,
felmászok a körtefára,
fütyülök az óvodára.
Enyém lesz az egész világ,
felfedezős, hegyi túrák.
Felébredek kakasszóra,
egy-kettőre évnyitóra.
Óvoda Tiszagyulaháza Szerkesztette: Nagy Zoltánné
|