1.Bevonulás:

Aranyhegyi óvoda zenéjére,indulót énekelve.

2.Mese:

A gomba alatt KICSIK

/mesélő,gomba, hangya,pillangó,egérke,veréb,nyúl,róka/

A hangyát egyszer utolérte egy nagy eső.

 Hová bújjék előle?!

Egy apró kis gombát látott meg a hangya a tisztáson, odaszaladt, és elbújt a gomba kalapja alá.

Üldögél a gomba tövében, várja, hogy elálljon az eső.

Ámde az eső egyre jobban zuhogott. Egy agyonázott pillangó vánszorgott a gombához.

-         Hangyácska,  Hangyácska, engedj be engem is a gomba alá!

-         Úgy eláztam, nem tudok repülni!

-         Már hogyan is engednélek be,hiszen magam is csak éppen ,hogy elférek alatta!?

-         Sebaj! Kis helyen is elférnek,akik szeretik egymást - mondta a pillangó.

-         Erre a hangya beeresztette a Pillangót is a gomba alá.

-         Az eső meg csak egyre jobban zuhogott. Futva jött az Egérke.

-         Engedjetek be engem is a gomba alá, patakokban folyik a víz rajtam.

-         Ugyan hogyan engedhetnénk ide? Nincs már szabad hely,- mondta a Pillangó.

-         Húzzátok magatokat összébb egy kicsit! - felelte az Egérke.

-         Összébb húzták magukat, és beengedték az egérkét is.

-         Az eső, sehogy sem akarta abbahagyni. Arra ugrándozott a veréb, és így sírt-rítt:

-         Megázott a tollacskám, megfáradt a szárnyacskám! Engedjetek be engem is a gomba alá, megszáradni, megpihenni, az eső végét kivárni!

-         Nincs már több hely! - mondta az egérke.

-         Húzódjatok összébb, nagyon kérlek benneteket! - kérlelte őket a veréb.

-         Na jól van. – mondták Összébb húzódtak –jutott hely a verébnek is.

-         Ekkor a Nyúl ugrott ki a tisztásra, és meglátta a gombát..

-         Bújtassatok el! Mentsetek meg! Üldöz a Róka!

-         Sajnálom a Nyulat- szólt a hangya. - Tudjátok mit? Húzódzkodjunk összébb!

-         Alig,hogy a nyulat elrejtették odaért a Róka is.

-         Nem láttátok a nyulat?  Kérdezte.

-         Nem láttuk bizony! Felelték egyszerre mindannyian.

-         Közelebb lopakodott a Róka és szaglászni kezdett:

-         Nem itt bújt el?

-         Ugyan hogy bújhatott volna ide?

-         Megcsóválta a farkát a Róka, és elment.

-         Közben az eső is elállt, a nap is kisütött. Előbújtak a gomba alól mindahányan, és örvendeztek.

-         A hangya elgondolkozott, és azt mondta:

-         Hát ez hogyan történhetett? Először még nekem is alig volt helyem a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértünk !

-         Bre-he-he! Bre-he-he!- heherészett valaki.

-         Mindannyian odanéztek: a gomba kalapján ült a Béka, és jóízűen nevetett:

-         Ó ti okosok! Hiszen a gomba…

-         A mondatot abbahagyta, őket pedig ott hagyta.

-         Mindannyian a gombára néztek, és nyomban kitalálták, hogyan történhetett az,hogy előbb egynek is alig akadt helye a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértek.

3.-Bújj be béka, a bokorba, erre lépdel most a gólya.

Ha rád talál hosszú csőre, nem mégy többet esküvőre./fejdíszt levesszük a gyermekekről/

4.ÉNEK:

ÉNo128Gólyát látok egy lábon állok /egy kicsi egy nagy- kiszámoló játékkal, akire jut az folytatja a játékot/

5.Gólya,gólya hosszúláb,hol kezdődik a világ?

A tó szélén ring a nád, ott kezdődik a világ.

Gólya, gólya hosszúláb,hol ér véget a világ?

Ha ez a tó enni ád, egy tóból áll a világ.

Gólya, gólya nyakigláb, de szép fényes a csizmád,

 kerülj lucskot latyakot, be ne sározd valahogy.

Éren nádon lápi locsogóban.

Gólya,gólya nyakigláb de csatakos a csizmád.

 Ha csatakos nem bánom, béka bánja tillárom. /csap a lábával/

Hármat fogtam lápi locsogóban. 

6.

Brekegek minden éjjel, míg páromat lesem,

De ez is jár veszéllyel, mert ragadozók állnak lesen.

Nem sétálok, nem repülök, csak ugrálok, és vízben csücsülök.

7.ÉNEK:Gryllus

Hajlik a fűzfa földig fátyol gólya a vízben térdig lábol most ide pillant most odanézz, csőribe máris a békavitéz.

8.

Brekekex, brekekex, brekekex,

Gyere bújj víz alá ha szeretsz,

idelenn soha sincs vad idő,

 idelenn sose hull az eső:

Kutykurutty, brekeke, nem esett már két hete,

Putty, putty, putypurutty, béka brekeg kutykurutty.

/ ütés a térden ti-ti-tá , előtte is utána is./

8.ÉNEK

Ézo110.Béka a fatövén.

9.

Volt egyszer egy kerek tó, lakott benn egy béka,

Varas feje akkora, mint a szalma véka.

Dülledt szeme pislogott szúnyogokra, légyre.

Csalogatta a legyet:- a házamba lépj be.

Nádmézem van egy akó, cirokmézem három.

Megkezdeném magam is, barátomat várom.

Nem szeretek egyedül cirokmézet enni. Neked is jut egy kanál ne maradjon semmi.

Megörült a kicsi légy: Jó szíved van néked! Egy kis mézet szívesen nyalogatok véled.

Varas béka nevetett: Itt a mézem –kvak,-kvak.

Hanem előbb téged is a gyomromba raklak!

Megzizzent a légy szárnya… Volt legyecske nincs már.

Hazug szónak, aki hisz, előbb utóbb, így jár.

-Mit varrsz?/lányok fiúk felváltva/

-Mit varrsz?

-Papucsot-csot-csot, papucsot-csot-csot

Kinek? Kinek?

-Egy szép kislánynak-nak-nak,

Bírólányának-nak-nak

Urraknak-nak-nak, Urraknak-nak-nak.

  10. ÉNEK

127.Gólya bácsi,gólya hol jártál azóta

11.

Gólya néni, gólya bácsi mit fognak ma vacsorázni,békahúst brekeke mind elszökik előle.

Gólya,gólya hazaszállj, fél lábon ne álldogálj,

A fészkedben feleséged gólyafiókát nevelget.

Sok kis fióka várja,mit hoz enni a mamája, tücsköt ,békát,egeret,

kap-e ételt eleget. Tavasszal fészkel kéményre,póznára.

Ősszel visszamegy Afrikába.

(lányok eljátsszák a gólyafiókákat, kicsik a fiókák, nagyok a gólyamamák, fiúk mondják a verset)

12.Ének 128

Gólya gilice, kendervágó vadréce / keresztfogás, a végén fordulás/

13.Leveli béka fenn a fán /Gryllus/

14.

Levelibéka, levelibéka ne mássz fel az iharfára.

Felmászott az iharfára, rágyújtott egy szivarkára,

Szédelgett a szivarkától, leesett az iharfáról.

Mondtam ugye, levelibéka, ne mássz fel az iharfára.

Hajladozó berkenye rajta ül egy brekeke.

Kérdezi a berkenye: Mit akarsz te brekekeke?

Csak azt nézem, Csak azt nézem, hogy az ég kerek-e.

Miért nézed, brekeke? Felhő kerekedike-e? Jeges eső esik-e?

Megfájdul a torkom, bere-bere-kedek-e?

15. Ének Gryllus Magnóval (mindenki guggol)

Béka mama lesben áll csak a torka lüktet kicsi fia kiabál:

-         Kérek szúnyog sültet.(kicsik kiabálják guggolva)

16.

Áll a bál a béka bál kilenc béka táncot jár.

A legfürgébb Fity-firitty, zöld ruhája ,hogy rikít!

A legsutább béka, Brekk, de a legszebben ő brekeg!

Brekeg légyről, brekeg szélről, büszke röptű kék lepkéről,

szeleburdi békalányról, fésülködő vénfűzfáról.

Brekeg,brekeg addig brekeg, ameddig csak be nem reked.

/4 nagycsoportos lány mondja felosztva a verset/

17.ÉNEK

Gryllus: Csepp csepp, csepereg

(eljátsszák elején puhán majd egyre erősebben, tapssal)

18.  egy nagycsoportos fiú

Rekedt béka brekekézve kuruttyol a rekettyésben.
esti béke szól a tóról,berekmélyi béka szóból.

Zeng a tó, zúg a tó, csillagokkal ringató.

Égről-földről, messzi tájról álmot hoz a békaszó.

19.ÉNEK

Nád alól és köd alól

20.

Gólya, gólya gilice, látom lábad mi lelte? Török kislány megvágta, magyar kislány gyógyítja , síppal, dobbal, nádi hegedűvel.(kicsik mondják a verst)

21. ÉNEK Magnó 12.

Kémény tetején kelepel a gólya

 Éneklik, eljátsszák, piros zokni a csőrük előre összezárva a kezük,ahogy a zene indul ritmusosan tapssal,majd forgás tánc váltakozva

22

/fiúk lányok felváltva/

-         Gólya,gólya,gilice! Mit viszel a szádban?

-         Szőröcskét, szőröcskét.

-         Minek az a szőröcske?

-         Szitát szövögetni?

-         Minek az a szita?

-         Korpát szitálgatni.

-         Minek az a korpa?

-         Disznót hizlalgatni.

-         Minek az a disznó?

-         Kocsit kenegetni.

-         Minek az a kocsi?

-         Szálfát hordozgatni.

-         Minek az a szálfa?

-         Deszkát csináltatni.

-         Minek az a deszka?

-         Kis házat csinálni.

-         Minek az a kisház?

-         Legényeket, leányokat belehívogatni,abban táncoltatni.

23.ÉNEK

Boglya tetején /középen a gólya/

24.

Mese: Petrolay MargitA világszép kecskebéka /nagyok/mesélő Máté könyvvel a kezében