10. PAPUCSOS

Matematikai tartalom, képességfejlesztés:

• megfigyelőképesség fejlesztése

• metakommunikáció

• azonosságok és különbségek felismerése

• párosítás, összehasonlítás,

• vizuális emlékezet fejlesztése

• percepció-fejlesztés

A játékhoz szükséges eszközök:
papírból készült, különféle formákkal díszített papucsok a papucsok díszítésének megfelelően készített dobókocka kártyák különféle képekkel /gyümölcsök, állatok.../

A játék menete
A gyerekek az asztalhoz ülnek, melynek közepére tesszük az összekevert papucsokat. Rendrakás lesz a játékban résztvevő gyerekek feladata. Először minden játékos két dobókockával dob egyet-egyet. Ha sikerült párt dobnia, akkor megtarthatja mind a két papucsot, ha nem, akkor tetszés szerint a kettőből az egyiket. Amikor mindenki dobott a két kockával, már csak egy kockával folytatódik a játék. Mindenki keresi a papucsa párját. Ha megtalálta maga elé teszi, és újból két dobással kezdhet.

Variációs lehetőségek:

• játszhatják dobókocka nélkül, így a párosítást gyakorolhatják játékosan

• párosíthat két csapat versenyszerűen, vagy melyik csapat lesz az első, vagy meghatározott idő alatt melyik csapat párosítja a legtöbb papucsot

• a dobókockás változatnál csak akkor teheti maga elé a papucsot, ha a nála lévő párját dobta, a dobókockával.

• papucs helyett gyümölcsöket, zöldségeket, állatokat, tárgyakat párosítunk

II. Eszközök matematikája /ötletek, mit, mire használhatunk/

Gyufásdoboz

Barkácsolás:

• házak, közlekedési eszközök, bababútorok, kincsesládák stb. tervezése, elkészítése.

Építések szabadon:

• magas-alacsony, keskeny-széles házak

• hosszú és rövid vonat

• keskeny út, széles út... stb.

Építések másolással:

• térben megépített alakzatról

• síkban ábrázolt alakzatról

Mérések:

• kavicsokat, terményeket /rizs, bab.../ teszünk bele, s megnézzük melyik a könnyebb, nehezebb, vagy ugyanolyan súlyú.

• melyikben lehet több kavics, vagy melyik tálcán van több, kevesebb, ugyanannyi gyufásdoboz

• tömegmérés, sok, de könnyű, pl. egyik dobozban mák van, a másikban sárgaborsó

Összehasonlítások:

• becsléssel /melyik zacskóban van több doboz/

• párosítás, számlálás, kis szám megnevezése

• lefedések: könyvek, szék ülőkéje-területmérés

• hosszúságméréshez mércének: melyik sál a hosszabb, amelyik mellé egy vonalba több gyufásdobozt tudtunk kirakni stb.

Versenyjátékok:

• dobozpöckölő

• fújó

• várépítő

• toronyépítő

Sorszámnevek gyakorlásához:

• vedd fel a sorban a második, negyedik... dobozt, s nézd is meg mi van benne. Ez vajon kisebb a doboznál, vagy nagyobb /gomb, papír zsebkendő, szalvéta, gyöngy.../

Névutók gyakorlásához:

• hol a doboz... tedd a dobozt...

• halmazképzés, bontás

• labirintusok építése

Sál

• mérések: hosszúság, szélesség

• mérésekhez mérőeszközként: bőség, magasság, mélység, szélesség, hosszúság

• összehasonlítások

• geometriai tapasztalatszerzés: síkbeli alakzatok létrehozása

• összemérések, pl. földre dobok egyenként két-három sálat, vajon melyik a leghosszabb, legrövidebb. Távolra a sáltól lefektetünk egy gyereket a szőnyegre, vajon a sál, vagy a gyerek a hosszabb.

• távolságmérés: milyen távolságra van a szőnyeg a szekrénytől, 2 sálnyi egységre

• egyenes és görbe vonalak létrehozása

• nyitott és zárt vonalak

• sorba rendezés

• tapasztalatszerzés a darabszámok változásairól, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel

• több, kevesebb, ugyanannyi, kis számok megnevezése

• tő és sorszámnevek

• válogatások, elrontott válogatás javítása

• hasonlóság, különbözőség, azonosság

• párosítás

• szimmetria

• egyszerű labirintusok készítése

• rendezés

• színválogatás

• területmérés, lefedések

• mi változott meg játék

• logikai műveletek gyakorlása: állítások, tagadások

• térbeli viszonyok gyakorlása

• színválogatás, csoportosítás

• irányok: milyen színű sál van a leghosszabb piros sál mellett jobbra, tedd a nyakadra azt a sálat, amelyik a zöldtől jobbra található

III. A TERMÉSZET MATEMATIKÁJA

A HÓ: megfigyeljük mekkora pelyhekben esik kis, nagy, egész kicsi, azaz hódara

• egyenesen hullik lefelé, vagy a szél több irányba is fújja, esetleg kavarja, vagy hordja a havat. A szavak jelentéséről is beszélgetünk.

• hógolyó készítése, gurítással nagyobbítása, – hozzátapad a hó, ahol gurítjuk –

• a kisebb, nagyobb golyókból hóembert építhetünk, előtte ki kell válogatni nagyság szerint, alulra kerül a legnagyobb... és így tovább

• a megmaradt golyókból vagy több hóembert készítünk, melyeket a végén összehasonlítunk, nagyság, kövérség szerint, valamint melyik áll egyenesen, ferdén, a ferde merre dől.

• gyakorolhatjuk a névutókat a hóemberhez viszonyítva, ki hol áll...

• mekkorák vagyunk a hóembernél ki alacsonyabb, ki magasabb, ugyanolyan magas

• készíthetünk várat szintén nagyra gurított hógolyóból

• guríthatunk úgy is golyókat, hogy meghatározzuk milyen nyomot hagyjon – kör, háromszög, téglalap, virág,

• lehet játszani a frissen esett hóban „találj meg” játékot. Két gyerek elindul a hóban, s egy idő után a többiek a nyomokat követve megkeresik őket.

• a hányan mentek az úton... lábnyomok szétválogatása, összehasonlítása, számlálása

• egy jó nagy vödör havat beviszünk a csoportszobába, időnként megnézzük mi történik vele, a teljes olvadás után rácsodálkozhatunk, milyen kevés víz lett belőle, beszélhetünk a víz tisztaságáról, szennyezettségéről

• megfigyeljük a jégcsapokat, különösen akkor rejt sok matematikai tartalmat, ha egymás mellett sok jégcsap van Ha ilyet látunk, tanítsuk meg a gyerekeket rácsodálkozni.

• utána beszélgethetünk a hosszáról, ki találja meg a leghosszabb, legrövidebb, legszebb jégcsapot. Helymeghatározás, tő és sorszámnevek gyakorlása, térirányok

• olvadáskor folyamatosan figyelhetjük rövidülésüket, s azt, hogy vajon melyik olvad el először

• geometriai formákat hozhatunk létre víz segítségével, attól függően milyen formába öntjük és fagyasztjuk meg a vizet

A FÁK: nem csak gyönyörködtetnek, hanem rengeteg matematikai tapasztalattal láthatják el a gyerekeket, csak ki kell használnunk a lehetőségeket.
Séta alkalmával, akár erdőbe, akár fás környezetbe, akár egy olyan utcába, ahol van pár fa, mit is tehetünk.

• fa alá állva felnézünk és megfigyeljük az ágakat, vannak vékonyak, vastagok, s meg is saccoljuk melyikből lehet több. Ez különösen abban az időszakban látható jól, amikor még nincs a fákon levél. Az ágakat azután egymáshoz is hasonlítgathatjuk, sőt egy másik fáéhoz is.

• fák hasonlítása nagyság szerint, ágak sokasága szerint

• melyiken van több levél, nagyobb levél, zöldebb, sárgább... levél

• melyik terebélyesebb, azaz melyiknek van nagyobb koronája /amelyik alá több gyerek fér/

• kerek, vagy hosszúkás a koronája

• törzse vastag, keskeny, át tudja-e egy gyerek fogni, ha nem hányan? Lemérhetjük spárgával is a törzset, s úgy pontosan eldönthető a törzsvastagság. Vajon miért vastagabb a törzse két azonos fajtájú fa közül az egyiknek? /a fa korát jelzi/

• Melyik kertben, vagy az utca melyik felén van több, nagyobb fiatalabb, öregebb kereklombú... fa?

• a levél formája, /egy nagyobb levél van a száron, vagy több kisebb levél, pl. akác

• kiválaszthatunk az óvodához közel egy fát, amelyet kinevezünk a csoport fájának, s azt folyamatosan egész évben figyeljük.

• megismerjük a nevét, s tényeket állapítunk meg róla, nagyság, forma, koronája, törzsvastagság...

• célszerű ősszel kezdeni, s a leveleket nézni, ahogy színesednek, s hullanak. Először a fán vannak, később egy kevés a földön is, majd egyre több a földön, aztán a fán kevesebb, végül mind lehullik a fáról. Közben ne felejtsük el felhívni a figyelmet a fa szépségére, hasznos voltára, óvására. A saját fánk alatt még az irodalom, az ének kezdeményezés is varázsosabb. A csoportszobában pedig lerajzolhatjuk, megfesthetjük �

• télen az ágait figyelhetjük, s azt, hogy pihen-e rajta madár, esetleg tehetünk rá madáretetőt, s ez újabb lehetőség a megfigyelésre.

• tavasszal a rügyezést, a fa éledését figyelhetjük, s azt hogyan nőnek a levelek, sötétedik a színük, s lesz belőlük lombkorona. A szél hogyan fúj, merre mozgatja a leveleket, ahhoz viszonyítva, ahol állunk.

AZ ÓVODA UTCÁJA

• miből van több:

• házból, vagy fából

• magas, vagy alacsony házból, fából

• családi, vagy emeletes házból

• két ház összehasonlítása bárhol:

• melyik magasabb alacsonyabb

• több kevesebb ablak, kisebb vagy nagyobb ablak

• keress ugyanolyan magas házat, ez tőle jobbra, vagy balra van,

• kémények száma, összehasonlítása

• melyik házba férne több ember, te melyikben laknál szívesebben, miért

• az óvodánk, vagy a kiválasztott ház a magasabb, nagyobb, s melyikben tartózkodnak többen,

• kerítések hossza, magassága, oszlopaik formája...

• kertek virágai, több-kevesebb ugyanannyi, hosszabb, rövidebb ugyanolyan hosszú a szára, melyik színből van több, ez megszámlálható-e.

Felhasznált irodalom

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Jean Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan.
Gondolat Budapest. 1981.

Villányi Györgyné: Játék a matematika?
Tárogató Kiadó Budapest. 1993.

Kiss Tihamér: A gyermekek matematikai gondolkodásának kialakulása 2–7 életévekben.
Kiadja a Piaget Alapítvány, Budapest. 1995, Debrecen.

Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel.
FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1993.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában.
Alex-typo. 1992.

Bakonyi Anna: Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén.
Tárogató Kiadó. 1995.

Tanulmányok a kisgyermeknevelésről
OKKER Oktatási Iroda 1995.

Budapesti Nevelő 1995/4

Játékpszichológia
Eötvös József Könyvkiadó 1997.

Páli Judit: A játék, mint alapozó funkció.
Játékfórum, 1991. Hajdúböszörmény