TAVASZ

MÁRCIUS,BÖJTMÁS HAVA

(időpontja változó)

Jézus negyven napi böjtölésének kezdete,amely hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart. A középkorban a böjti fegyelem még igen szigorú volt. A hamvazószerda a szigorú böjti napok egyike Napjában egyszer ettek kenyeret,sót, száraz gyümölcsből és korpából főzött “kiszelevest”. Böjti időszakban zsírral nem főztek.A templomban a pap ezen a napon a múlt évi szentelt barka hamujával-mint a bűnbánat és a mulandó élet szimbólumával-keresztet rajzol a hamvazkodó homlokára,miközben ezeket a szavakat mondja:”Emlékezzél, ember,hogy por vagy és porrá leszel!”

12. Gergely napja

Gergely-járás. A régi Julianus naptár szerint ez volt a tavsz első napja. A bencés szerzetes “ NAGY SZENT GERGELY”a gregorián énekeket összegyujto pápa ,az iskola és a diákok védőszentje. Az iskoláskorú gyerekek szerte Európában házról házra járva, jelmezekbe öltözve történeteket játszottak el.Ez a népszokás adománygyűjtő és diáktoborzó alkalom volt. Helyenként a Balázs-járás (febr.3) és a Gergely-járás (márc.12)alkalmain összegyujtött ajándékokat járandóságként kapták meg.

18-19-21.Sándor,József,Benedek-”zsákban hozzák a meleget”.Időjós napok. Szent József ács, Jézus nevelőapja,a család,és a famunkások védőszentje. A fokhagyma,krumpli és a kapor ültetésének ideje. Benedek,a tavaszi napéjegyenlőség,a tavasz első napja.

25.Gyümölcsoltó Boldogasszony - az isteni fogantatásra emlékeztető, új életet fakasztó gyümölcsoltó nap. Palántaültetés, fatisztogatás. A”fecskehajtó” jó idő hazahajtja a vándormadarakat.

ÁPRILIS,SZENT GYÖRGY HAVA

HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR

Virágvasárnap - Húsvét előtti vasárnap.Jézus jeruzsálemi pálmaágas bevonulásának ünnepe. A katolikus templomokban a barkaszentelés őrzi ennek emlékét. Szombaton a falu iskolás gyerekei csákót húzva,oldalukra fakardot kötve,a kislányok fejükön virágkoszorúval mentek az iskolába és innen a tanító vezetésével énekelve elindultak barkaágat gyűjteni.Visszaérkezve a templomot háromszor megkerülték, és az ágakat a templom falához állították.Virágvasárnap reggel ebből vittek a családok a templomba,ahol a pap ezeket megszentelte. A szentelt ágat a faluban lakó más vallásúak is szívesen átvették,mert hittek abban, hogy a szentelt barka házaikat, jószágaikat bajtól,vihartól megvédi.

A kiszehajtás,villőzés - Régi virágvasárnapi népszokás.Kiszeleves=aszalt gyümölcsből,korpából készített böjti leves.Palócföldön szokás volt a kiszehajtás,vagyis a megunt téli levesnek,és a dermesztő hosszú télnek jelképes kiűzése . A lányok egy nagy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek,és énekelve ezt végigvitték a falun,majd levetkőztették és a patakba dobták vagy elégették. A kiszehajtás után a földíszített,szerencsét hozó fűzfaággal , a villővel járták végig a falút. A házak előtt álló gazdaasszonyok letörtek egy-egy ágacskát, majd a lányoknak tojást adva jókívánságokat mondtak.

HÚSVÉT

A nagyhét,amely virágvasárnaptól húsvét előestéjéig, nagyszombatig tart,szigorú böjttel és lelki megtisztulással készíti elő a föltámadás ünnepét. Átmeszelték a ház és az istálló falát,újra tapasztorták a földespadlót,mostak,vasaltak,elvégez-ték a földmunkákat,mondhatni külsőleg,belsőleg megtisztulva várták az ünnepet.

Nagycsütörtökön,az utolsó vacsora ünnepén a “harangok Rómába mennek,a gyász jeléül elnémulnak“.Harangozás helyett a nagyszombati feltámadásig a templomtoronyban vagy az utcákat járva kerepeltek.Ezen a napon,vagyis zöldcsütörtökön zöldet főztek,az állatoknak friss füvet adtak.

Nagypénteken János evangéliuma szerint jelenítették meg Krisztus keresztre feszítésének történetét.Egyes vidékeken,pl.Csíksomlyón,a szenvedéstörténet eseményéhez hatalmas vezeklő tömeg fölvonulása társult.Együtt virrasztottak,közösen imádkoztak,énekeltek.Az idegenből jött családokat a helybéliek befogadták és vendégül látták.A passióéneklés egyes vidékeken apáról fiúra öröklodött.A passió után Mária fájdalmáról énekeltek.A nagypénteki szentsírlátogatás az egész magyar nyelvterületen elterjedt.Régebben a fehér gyászba öltözött református asszonyok tiszteletadásból csoportosan látogatták a helybéli katolikus templom szentsírját.A református szülők kisgyermekeiket előszőr Nagypénteken vitték templomba.

Nagyszombaton új tüzet csiholtak.A gyertyát,amely a feltámadt Krisztus jelképe,a megszentelt tűz lángjával gyújtottákmeg. A falu népe harangzúgás közepette körmenetben énekelve ünnepelte a feltámadást,az Egyház,az ember és a természet megújulását.

A Húsvét vasárnaphoz hozzátartozott az ételszentelés,ünnepi étkezés,morzsagyűjtés,és a határkerülés.A falu népe bő termést kérve járta be a földeket,kitisztították a forrásokat,a pincéknél megvendégelték a szomszéd falukból érkezo ismerősöket.

Húsvéthétfő ,a víztisztító,termékenységvarázsló erejének az ünnepe.A legények csapatokba verődve a frissen húzott kútvízzel locsolták meg a lányokat.Hímes tojás,esetleg egy-két pohár bor vagy pálinka volt a fizetség.

Húsvét keddjén volt a leányok locsolónapja.Vidám mulatozás- sal,játékosan “öntözték vissza” a legényeket.

Fehérvasárnap,húsvét utáni vasárnap,kishúsvét,mátkálás komatálküldés.

Játszó:húsvét és pünkösd közötti vasárnapokon”ha esett,ha fútt”a faluvégi réten volt a leányok és a legények játszója,ahol fogócskát,labdajátékot,szembekötősdit,körjátékot játszottak.Zala megye falvaiban a litánia után a lányok összekapaszkodva vonultak az utcára,és ott énekelve körtáncot jártak,liláztak.

23.Szent Adalbert/Béla -vértanú,Géza fejedelmet és fiát Vajkot (István) ő keresztelte meg.Esztergom védőszentje,ereklyéit itt őrzik. A környező falvak búcsújáróhelye.

24.Sárkányölő Szent György - a férfias helytállás,önfeláldozás példaképe,cserkészek,kereszteslovagok,és a görögkatolikusok egyik legnépszerűbb védőszentje. A pásztorok,az állatok ünnepe,a jószág első kihajtásának kezdete.Boszorkányos nap,gyógyító füvek szedésének napja.

25.Márk - búzaszentelés és a kukoricavetés napja.Meleg már a föld,lehet mezítláb is járni.

30.Sienai Szent Katalin - középkori szent,népnyelvi elnevezése:Széna Kata,időjós nap.

MÁJUS,PÜNKÖSD HAVA

1 Jakab - Jakabfa, májusfaállítás

A pogányok elhatározták,hogy május elsejének hajnalán kioltják Jakab Apostol életét.Azért,hogy a kivégzők könnyen rátaláljanak az apostol házára,az ajtót zöld ággal jelölték meg.Reggelre csoda történt.Nemcsak Jakab ajtaja,hanem a környező ajtók,kapuk kerítések is zöld gallyakkal voltak teletűzdelve.Ennekemlékét is őrzi a jakabfa állítása.A fiatal legények május első éjszakáján földíszített fát állítottak a kiválasztott kedves háza elé.Ennek ledöntése,”kitáncolása” dalolgatás,borozgatás közben a hónap végén történt.Május elseje egyben a tavaszköszöntő nap is.Ekkor a családok a közeli erdőkbe kirándultak,és ott a majálisnak nevezett mulatságon önfeledten szórakoztak. A céhlegények védőszentje.Dologtiltó nap. A Munkás Szent József ünnepe is.

Pünkösd

A keresztény egyházban a Szentlélek eljövetelének ünnepe.Kezdete a húsvétot követő 50.nap.A görög szóból származó neve is erre utal;pentekosztász-ötvenedik.Ezen a napon a kapukat,kerítéseket zöld ággal,virágokkal díszítették. A leányok kezükben bodzaágat lengetve,vidám dalokat énekelve járták végig a falut. A legények különböző játékokkal,mókázással,bikahajtással,lóversennyel választották ki a legügyesebbet,aki ezzel elnyerte a pünkösdi királyságot.Ő lett aznap a mulatságot rendező,papírkoronát viselő legénybíró.Ismert gyermekjáték a pünkösdölés,a pünkösdi királynőválasztás.

Úrnapja - egyházi körmenet,virágok,gyógyító füvek szedésének kezdete.

4.Szent Flórián - római katonatiszt,vértanú. A tűzoltók és a tűzzeldolgozók védőszentje.Ezen a napon - szertartásos kézmosás után-a családi tűzhely begyújtása a férfi föladata volt.

12.-13.-14.Pongrác-Szervác-Bonifác - a három ác,a hideget hozó fagyosszentek.

16.Nepomuki Szent János - a gyónási titok vértanúja,a vízen dolgozók védőszentje.Hajósok,halászok tűzijátékos fölvonulással ünnepelték. A Szent János szobrokat többnyire a folyóvizek mellé állították.

25.Orbán - a nyár kezdőünnepe,a szőlősgazdák védőszentje,az utoló fagyos napok egyike. A méhek,mint “Orbán bogarai”,ekkor kezdenek kirajzani.