Kedves Kollégák!

A projekt a tanulásszervezési lehetőségek egyik újfajta módja, a tanulásszervezési módok közül az egyik leghatékonyabb módszer. A múlt század eleji gyermekbarát elképzelésekből táplálkozik. Abban az időben központi gondolattá vált a gyermekből, a gyermek gondolkodásából és érzelmi igényeiből való kiindulás. A gyermek tisztelete és szeretete vezette a reformkor képviselőit az oktatás-nevelés megújítására. A gyermeki értelemmel is átlátható, értelmesként megélhető tevékenységek szervezésével tervezték a fejlesztést. Ez egy-egy olyan valóságos élethelyzet vagy egy olyan komplex feladat problémájának megoldását jelentette, amely a gyermekeket a belátható és megfogható eredmény eleven örömével ajándékozta meg.[1]

Ez a tanulásszervezési mód azóta az intézményes nevelés és oktatás minden szintjén teret követelt magának azzal, hogy szemléletében gyermekközpontú, korszerű tudást közvetít, a demokratikus és az életre nyitott személyiség önkibontakozását inspirálja.

A következőkben a projektről néhány fontos, alapvető tudnivaló ismertetésére kerül sor. Ezt követi néhány projektterv, amelyeket ajánlásként adok közre. A projekttervek végső, tartalmi megvalósulását természetesen a gyermekek választása alapvetően befolyásolja, ami a tevékenységek sokszínűségét eredményezheti. A fontos az, hogy a projekt élményként valósuljon meg a gyermekek óvodai életében.

1. A projekt fogalma

A projektum latin eredetű szó, jelentése terv, tervezet/ajánlat, javaslat.

A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel.

A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás mint kísérő eszköz van jelen, a főszereplők a produktum elérésére irányuló tevékenységek. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg.

A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A megismerési folyamatok a projektek tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg.

2. A projektmódszer jellemző jegyei

-    A nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum értékeléséig.

-    A konkrét, a mindennapi életből vett problémákat közösen oldják meg, eközben a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak.

-    A gyermekek aktív részvétele és érdeklődése biztosított, mert a gyermekek maguk választhatják ki érdeklődésük, képességeik, tempójuk szerint azokat a feladatokat, amelyek számukra vonzóak. Lehetnek ezek kiválasztott feladatok akár a téma feldolgozásából, akár a tervezésből, akár a megvalósítás folyamatából.

-    Az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek közötti természetes együttműködésre épül mind a téma kiválasztásában, mind a hozzá szükséges tudás megszerzésében, a kellékek és eszközök beszerzésében, a produktum elkészítésében és bemutatásának megszervezésében.

-    Központi témája (ami lehet élethelyzet vagy a komplex feladat megoldása) tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. Például szilvabefőtt télire: szilvaszedés, szilvavásárlás, -mosás, -válogatás, üvegmosás, szirupkészítés stb.

-    A téma jellegétől függően időtartama lehet rövidebb vagy hosszabb (nap, hét, hónap vagy akár több hónap).

-    A témafeldolgozás teljes, mivel az adott körülményekhez képest a lehető legtöbb összefüggés kerülhet felszínre (például a szilva mint gyümölcs, az egészség, a higiénia, a tartósítás módjai, az ősz jellemzői.

-    A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba (például a szilva osztályozása alkalmával a nagyság, érettség, szín, számosság, tömeg, íz, a gyümölcs részei, egészség, vitamin műveltségtartalmak összefüggései természetes, valós közegben, közvetlen átélt tapasztalat hatására rögzülnek). A valóságos élettevékenységek maguk köré rendezik az ismereteket, ezáltal komplexszé és több szempontúvá válik a központi probléma feldolgozása. Eközben a gyermekek aktívan és cselekvően „élik” az életet, és megismerésük fő forrása a közvetlen tapasztalás lesz, amely így maradandó tudást biztosít.

-    Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezéssel, közös szervezéssel, közös végrehajtással és ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ki-ki maga válasszon magának „testhez álló” feladatot – ezzel individualitásukat viszik a közös vállalkozásba.

-    A projekt megvalósulásába a szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható.

3. A projektek fajtái

-    Egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy vagy dolog megtervezése és kivitelezése (például szilvabefőtt eltevése, kenyérsütés, farsangi jelmez készítése, csalamádé eltevése, szüret, madárkalács készítése, terrárium készítése, sziklakert építése az óvoda udvarára, könyvkötés).

-    Egy esztétikai élmény átélése (például oviújság készítése, betlehemezés, szüreti mulatság, anyák napja, színházi előadás).

-    Egy probléma megoldása (például a csoportszoba átrendezése, Újhagymát szeretnénk enni!, Hová menjünk kirándulni?).

-    Valamilyen tevékenység elsajátítása (például kerékpározni tanulok, varrás, körmöcskézés, szőnyegszövés).

-    Valamilyen tudás elsajátítása (például a tél, A homok, az egészség, a kutya, a dió, az óvoda környéke, családom).

4. A tervezés dimenziói

-    Egész éves folyamat tervezése, amely projektlehetőségek sorozatának terveiből áll össze (például Szüret, Márton-nap, Mikulás, Luca-nap, Farsang). Megjegyzendő, hogy ha valaki projektek sorozatában kívánja az óvodai életet megszervezni, korántsem fontos arra törekednie, hogy mindenáron az év teljes időszakát lefedje. Sőt arra is célszerű ügyelnie, hogy az egyes projektek között kellő időt hagyjon az élmények belső feldolgozására és lecsengésére.

-    Egy konkrét projekt megtervezése (ez a segédlet projekteket ajánl: Húsvét, Farsang stb.).

-    A projekt egy konkrét tevékenységének a megtervezése (ebben a segédletben mind az öt projekt egy-egy tevékenységének megtervezését ajánljuk).

5. A konkrét projekt megszervezésének folyamata

-    Előkészület a projekttéma kiválasztásához.

-    A pedagógus feladata: a gyermeki érdeklődés számbavétele, a lehetséges projekttémák összegyűjtése, és minden egyes téma fejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek felmérése.

-    A projekttémák gyermekek elé terjesztése, a gyermekek választása.

-    A gyermekek által kiválasztott projekt megtervezése.

-    A gyermekek és a pedagógus közös munkájának sorrendje:

-    a projekttéma tevékenységekre bontása,

-    a témával kapcsolatos már meglévő tudás, az eddigi tapasztalatok számbavétele,

-    információk gyűjtése, forrásuk feltárása és az információk gyűjtésének megtervezése,

-    az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, beszerzésének megtervezése,

-    a felelősök, vállalkozók és „önként jelentkezők” regisztrálása,

-    az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, választási és változtatási lehetőségek biztosítása,

-    az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása.

-    A projekttevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembevételével. Ezek lehetnek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni, páros és közös, valamint kooperatív munkaszervezési módokkal.

-    Az egyes tevékenységek produktumainak közzétételei (kiállítás rendezése, fotókiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm-bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, táncház stb.) és a meghívottak körének kiválasztása.

-    A projektet értékelhetjük többféle módon: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, ami segíti az élmények újra átélését, önértékeléssel, egymás tevékenységeinek értékelésével.

6. A projektmódszer előnyei az óvodai nevelés folyamatában

-    Meghagyja a világ egy és osztatlan voltát, és a teljesség élményével ajándékozza meg az óvodás gyermeket.

-    Alkalmas élethelyzetekben adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzésre.

-    A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek.

-    A közvetlen környezet szemléletes alapját adja a megismerési folyamatok fejlődésének – az érzékelésnek, az észlelésnek, a figyelemnek, az emlékezetnek, a gondolkodásnak, a képzeletnek stb. és a gyermeki kísérletező igénynek.

-    Biztosítja az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét, ez motiválóan hat a gyermekek téma iránti elkötelezettségére. Ezeket a motiváló hatásokat a pedagógus kihasználhatja a gyermeki önfejlődés inspirálására úgy, hogy eközben ő gyakran a háttérben maradhat.

-    A szabad önkifejezés lehetősége harmonikus lelkialkatot eredményez.

-    A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elsőbbséget nyer a konkrét tapasztalás során.

-    A cselekvések hatékonyabban segítik a személyiség fejlődését, mintha a felnőttől származnának a feladathelyzetek.

-    Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így jól hasznosítható az egyéni érdeklődés motiváló ereje.

-    Teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek.

-    Támogatja az eltérő szükségletű gyermekeket, az eltérő tanulási stílusok érvényesülését.

-    A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás.

A fenti előnyök mutatják, hogy a projektmódszer jól szolgálja az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, a Gyermekképben és az Óvodaképben megfogalmazott elvek megvalósulását.

7. A projektben az alábbi séma jeleníti meg a téma és a tevékenységformákban rejlő integrált műveltségtartalmak összefüggéseit

A fenti séma jól szemlélteti az egyes óvodai tevékenységformákat, amelyekben a témával kapcsolatba hozható műveltségtartalmak jeleníthetők meg. Ez úgy lehetséges, hogy a központi téma tevékenységek sorozatában valósul meg, amely során kapcsolatba lépnek az egyes tevékenységformák műveltségtartalmaival. Például:

Központi téma: szüret

A központi téma tevékenységeinek sorozatában szerepel többek között a szőlőszedés.

A szőlőszedés tevékenysége kapcsolatba lép

           a külső világ tevékeny megismerése műveltségtartalmaival: szőlőszem, -fürt, -növény, édes-savanyú, színe stb.;

           a matematikai tevékenység műveltségtartalmaival: könnyebb-nehezebb, több-kevesebb, gömbölyű, tojás alakú, egy fürtön sok ép szem stb.;

           az ének, zene, énekes játék tevékenységforma műveltségtartalmaival: Lipem, lopom a szőlőt, halk-hangos stb.

Kidolgozott projekttéma-javaslatok

8.1.         Húsvét

8.1.2. Tojásfestés

8.2          Hová menjünk kirándulni?

8.2.1. Az elemózsia elkészítése

8.3.         Újhagymát szeretnénk enni!

8.3.1. Kerti munka: dughagyma ültetése ágyásba

8.4.         A homok

8.4.1. Várépítés

8.5.         Farsang

8.5.1. Süteménysütés

[1] John Dewey (amerikai pragmatista filozófus és pedagógus (1859–1952)

 William Kilpatrick, aki Dewey tanítványa (1918, A projektmódszer)

 Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, 1991.

Felhasznált irodalom és szakirodalmi ajánlás

Az óvodai nevelés országos alapprogramja, Óvoda az ezredfordulón. MKM, Budapest, 1998.

Báthory Zoltán: Az óvodai nevelés országos alapprogramjának humanista üzenete. Óvodai Nevelés 1997/6.

Bihariné dr. Krekó Ilona – Dr. Hegyi Ildikó – Kanczler Gyuláné – Körmöci Katalin: A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. ELTE TÓFK-Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2001.

Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.: A természet ünnepei. Kincs Könyvkiadó, Szombathely, 2003.

Hortobágyi Katalin: Projektkézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, 2002.

Labancz Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése. Réce-füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 2001.

Lépésről lépésre Óvodai Program. Soros Alapítvány, Hajdúböszörmény, 1997.

Görögné Docskai Éva – Lévai Antalné, Tölliné Kuttor Márta – Töviskei Antalné: A projektrendszer alkalmazási lehetőségei az óvodai gyakorlatban. Hajdúböszörmény, 1998.

Labanc Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése. Réce-füzetek 5. Alapítvány a Magyar Környezeti Nevelésért, Budapest, 2001.

Pálfi Sándor: A projektrendszer I. II. Óvodai Nevelés, 1999/1., 2. szám

Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001.

Stöckert Károlyné: Nevelés és szabadság. Óvodai Nevelés, 1998/7., 8.szám

Szigetváriné Kurta Jolán: Mi a projekt? Óvodai Nevelés, 1998/6. szám

Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak. 1. rész: Kisgyermekkor. Park Kiadó, 1999.

Villányi Györgyné: Játék a matematika? Tárogató Kiadó, Budapest, 1993.

Zsámboki Károlyné: Bence világot tanul. (A szerző kiadása)

Zsámboki Károlyné: Matematika projektmódszerrel. Óvodai Nevelés, 1996/1,2,3,4,5. szám