Márton napja November 11.

Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. A XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták körbe a faluban köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."

Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.
A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.
A Márton napi időjárásból következtettek a télre:
"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.
A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.
Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.

Márton napja (nov. 11.) – (VÉPI vonatkozás!!!!!!!)

a Pannóniában született tours-i püspök emléknapja, amelyet az 1611. évi nagyszombati zsinat határozata szerint még megünnepeltek. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek egyformán őrzik. A 14. sz.-i krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton napjai járandóság a pap, a felköszöntés (recordatio) a tanító javadalmai között szerepelt. Az 1649. évi céhszabályzat a pásztorok járandóságára utal: „Szent Márton napján ... valamint régi szokás volt, most is, akiktül mi lehet, megadassék.” Az egykori kötelezettségek a későbbi századokban elfelejtődtek, vagy ajándékozássá alakultak át. A pásztor sorra járta azokat a házakat, amelyeknek állatait őrizte, s a ház gazdájától ajándékot kapott. Vépen (Vas m.) Márton napjának előestéjén a kanász járta sorra a házakat, s köszöntőt mondott: „Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!” A kanász ezután mákos- vagy túrós lepényt meg pénzt kapott. A népi → időjóslás szerint kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön (ha Márton napján esik a hó), ha barna lovon jön (ha nem esik), enyhe. A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját, s kóstolták meg az újbort. Ny-Mo.-on és Szlovákia egyes vidékein Márton napja előestéjén a kanász Márton vesszejével (nyírfavessző) járta sorra a házakat és → köszöntőt mondott. Azt tartották, hogy ahány ága van a gazdának vagy gazdasszonynak átadott vesszőnek, annyi szaporodás lesz az állatokban. (→ még: aprószentek-hordás) – Irod. Szendrey Zsigmond: Márton napja (Népünk és Nyelvünk, 1933); Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977).

• Márton napi lámpás, töklámpás készítése a felvonulásra

• a szokáshoz tartozó dalok, versek, mondókák tanulása:
  • Elesett a lúd a jégen – dal
  • 400 éves magyar közmondások, szólások Baranyai Decsi János gyűjtéséből: „Hiában gágogsz, mint a lúd.” „A lúd csak egyször hágjon is a ház héjára, többet tészen, hogy nem a tyúk sokszor.” – (ház héja = háztető) „Sok lúd disznót győz.” „Nám ollyan, mint a szárnyaszegett lúd.” "Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik"
  • Nincs szebb madár – új ÉZÓ 48.
  • Egyél libám – új ÉZÓ 84.
  • Siess libám – új ÉZÓ 206.

• Ablakdíszek készítése, teremdíszítés - Márton napi kifestő